Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gazdasági kilátások Németországban

2021. január 07.

2020 decemberében Németországban szinte napról napra emelkedett a koronavírusban megbetegedettek és elhunytak száma, s nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy ez a tendencia tartósan csak az oltások tömegessé tételével lesz megfordítható.

A járvány második hullámának kiteljesedése és a szövetségi kormány december közepén a járvány megfékezését szolgáló korlátozó intézkedései nyomán egyelőre romlottak a német gazdaság növekedési kilátásai. Az, hogy mikor jelennek meg az élénkülés jegyei, s milyen gyors lesz az egyes ágazatoknak a válságból való kilábalása, nagyban függ attól, hogy Németországban és a világ más országaiban milyen gyorsan tudnak minél több embert beoltani a koronavírus ellen; s mikor indul be egy olyan újabb világgazdasági élénkülés, melyből az erősen exportorientált német gazdaság profitálhat.

Az aktuális helyzet vállalati megítélése igen kedvezőtlen, a várakozások mérsékelten derűlátóak

Folytatva a sokéves hagyományt a kölni IW gazdaságkutató intézet 43 különböző gazdasági szervezet megkérdezésével 2020/2021 fordulóján is elkészítette a német gazdaság aktuális helyzetéről szóló jelentését és az új év kilátásairól szóló előrejelzését.

A felmérés eredményei sorában felsejlő viszonylagos pesszimizmushoz - az ipari és szolgáltató vállalatok összességében kedvezőtlen kiindulási helyzete mellett - a szövetségi kormány a járvány megfékezését szolgáló, de a társadalmi és gazdasági életet egyaránt korlátozó, a gazdaság évkezdését pedig hátrányosan érintő rendelkezései is hozzájárultak. A viszonylagos derűlátás okai pedig abban keresendőek, hogy a 2020. évi súlyos visszaesés után 2021-ben emelkedni fog a gazdaság teljesítménye, (bár a kutatóintézet által novemberben végzett, több mint 2.200 vállalatra kiterjedő felmérés során a válaszadók több mint fele még 2022-re is alacsonyabb termelést jelzett a válság előtti szinthez képest).

A felmérés tapasztalatai szerint ma minden öt német vállalatból négy rosszabb hangulatban zárta a mögöttünk hagyott évet, mint az egy évvel korábban tapasztalható volt.

Tevékenységek szerint - 2020 végén a felmérésben részt vevő 43 gazdasági szervezet/szakmai szövetség közül 34-ben az egy évvel korábbinál rosszabb helyzetet jeleztek. Az akkorinál jobb hangulatot csak a villamosipari, a vas- és acéliparon kívüli fémiparban tevékenykedők, valamint az acélipari és fémfeldolgozó vállalatok jeleztek. Vannak olyan ágazatok, amelyekben a 2019 véginél csak azért nem rosszabb a hangulat, mert az különböző okokból már akkor is rossz volt (autóipar, vegyipar, vas- és acélipar), s ahhoz képest valamelyest javult vagy nem romlott tovább a helyzet.

2021-re vonatkozóan a 43 ágazatból 26-ban élénkülő gazdasági tevékenységet jeleztek, ugyanakkor 13-ban a termelés és szolgáltatás visszaesését feltételezik. A 2020. évihez képest „jóval magasabb termelési tevékenységet várnak“ az autóipari, az energia- és vízgazdasági, az öntészeti és a gumiipari vállalatok, valamint az acél- és fémfeldolgozók; miközben a 2020. évi teljesítménynél jóval szerényebbek az élelmiszeripar, a hajóépítés és tengeri technika, valamint a textil- és divatipar várakozásai. A bankok és az építési vállalatok várakozásai is visszafogottak, bár ezek tevékenységét a koronavírus-járvány relatíve kevéssé sújtotta.

Folytatva az IW-felmérés górcső alá vételét:

  • 17 ágazatban, (köztük a vegyiparban, a villamosiparban, az energia- és vízgazdaságban, a hulladékhasznosításban, a kutatótevékenységet folytató gyógyszeripari vállalatoknál, a gép- és berendezés-gyártásban és az acél- és fémfeldolgozásban) a 2020. évinél magasabb,
  • 14 ágazatban, (köztük az autógyártásban, az építőiparban, a vas- és acélgyártásban, a finommechanikában és optikában, a kőolaj-feldolgozásban) változatlan, míg
  • 12-ben, (köztük az élelmiszeriparban, a repülőgép-gyártásban és a textil- és divatiparban) a 2020. évinél szerényebb beruházási volumennel

számolnak. 

Feltűnően kedvezőtlenek a munkaerőpiaci várakozások: a 43-ból mindössze öt ágazat képviselői írták azt, hogy a tagvállalataik 2021-ben növelnék a foglalkoztatottak számát. Ezek közé tartoznak az építő- és a kézműipari vállalatok, amelyek már a válság kitörése előtt is szakemberhiányra panaszkodtak. 14 ágazatban változatlan létszámot terveznek, míg 23, mindenekelőtt nagy ipari ágazatot tömörítő ágazat (vegyipar, nyomdaipar, gép- és berendezés-gyártás, gumiipar, kőolaj-feldolgozás, textil- és divatipar) létszámleépítésre számít.

Különösen borúlátóak azok az ágazatok, amelyek a koronajárvány okozta válság mellett a strukturális alkalmazkodás terheit is megszenvedik. Ezek közé tartoznak a pénzügyi szolgáltatást végzők, (ahol egyre ritkább az ügyfelek személyes megjelenése), valamint a világgazdaság gyöngeségei mellett a széndioxid-kibocsátási előírások szigorításával és az elektromos autók arányának növelésével szembesülő autóipari vállalatok.

Az Ifo-index nagyobb bizakodást mutat

Az IW által készített felmérésnek némileg ellentmondva a német menedzserek hangulatának javulására utal, hogy a müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index a novemberi 90,9 pontról decemberben 92,1 pontra emelkedett. A vállalkozók elégedettsége erősödött saját aktuális helyzetükkel kapcsolatban, s „kevesebb szkepszissel tekintenek a következő év első felére”. A feldolgozóipar aktuális helyzetértékelése január óta a legkedvezőbb, s a következő hónapokra vonatkozóan is erősödött az optimizmus, különösen a vegyiparban és a gép- és berendezésgyártásban.

Decemberben annak ellenére javultak az érintett vállalatok exporttal kapcsolatos várakozásai is, hogy a felmérés készítésekor még nem lehetett tudni, létrejön-e a brexit-megállapodás. Figyelemre méltó derűlátás jellemzi az elektromos gépeket és felszereléseket gyártó vállalatokat, s növekvő külföldi forgalmat várnak a gép- és berendezésgyártók és a vegyipari cégek is. Az autóiparban ezzel szemben – legalábbis egyelőre - a 2020. évivel azonos nagyságú exportvolument valószínűsítenek. „Továbbra is nehéz marad a külföldi piac az élelmiszeripar, valamint a ruházati és textilipari termékek gyártói számára. Ezekben az ágazatokban az exportrendelések további csökkenésével számolnak.”

A kutatói műhelyek 2021. évi növekedési várakozásai nagyon különbözőek

2020 decemberében az egyes kutatói műhelyek egymástól feltűnően eltérő előrejelzéseket fogalmaztak meg a német gazdaság 2021. évi kilátásait illetően. A legalacsonyabb, 2,8 százalékos növekedési előrejelzést az OECD fogalmazta meg, amelyet alig halad meg a Szövetségi Bank 3,0 százalékos növekedési prognózisa. A kieli IfW ennél valamivel magasabb, 3,1, a berlini DIW 3,5, a hamburgi HWWA 4,0, a müncheni Ifo 4,2, a hallei IWH 4,4, míg az esseni RWI 4,9 százalékos növekedést jelzett.  A DIW berlini gazdaságkutató intézet számítása szerint a koronavírus-járvány folytán az idén 212 milliárd euró veszteség érte a német gazdaságot, s ez 2021 márciusára felmehet 391 milliárdra.

A kutatói műhelyek többsége egyetért abban, hogy a hőn áhított élénkülés csak 2021 második felében kap nagyobb lendületet. Fogyasztói oldalról elő kell, hogy segítse a konjunktúra fellendülését a járvány évében eltett megtakarítások mozgósítása, az export oldaláról pedig a remény Ázsia, elsősorban az a Kína, amely jóval gyorsabban átvészelte a koronavírus-járványt, mint a még mindig a járvány okozta válságtól szenvedő Európa.

Az ipar különösen fontos szerepet tölt be a német gazdaság érték-teremtésében. A Világbank szerint az ipari vállalatoknak a bruttó hazai termék előállításában elért részaránya 2019-ben megközelítette a 27 százalékot, miközben egyes más szektorok, mint például a korlátozó intézkedések által különösen erősen sújtott szálloda- és vendéglátóipar, szerényebb szerepet játszanak a nemzetgazdaság teljes gazdasági teljesítményében. 

A vezető gazdaságkutató intézetek szakértői szerint az előttünk álló téli hónapok igen keménynek ígérkeznek a német gazdaság számára. Mint ismeretes, a megbetegedések és a halálesetek magas száma miatt a döntéshozók az eredetileg január 10-ig bevezetett korlátozó intézkedések meghosszabbítására kényszerültek.

A legsúlyosabb helyzet alighanem a kiskereskedelemben alakult ki. Mint Stefan Genth, a Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) főtitkára egy sajtóinterjúban kifejtette, magára hagyottnak érzi magát az ágazat, mert a kormányzat által kilátásba helyezett és a forgalom csökkenéséből adódó veszteségek kompenzálására szolgáló, összességében milliárdos nagyságrendű segítség a bürokratikus akadályok miatt nem érkezik meg a vállalatokhoz.

Ráadásul az online kereskedelem térnyerésének felgyorsulása következtében a versenyfeltételek megnehezülésével szembesültek a hagyományos kereskedelmi vállalatok, már pedig a világhálón való megjelenés lehetősége és szükségszerűsége nehezen leküzdhető kihívások elé állítja (az online értékesítésnél egyébként magasabb árakkal dolgozó), belvárosi értékesítéshez szokott kereskedőket. Mindent egybe vetve a HDE vezetése azzal számol, hogy a bezárásra kényszerülő üzletek, (például divatházak) száma elérheti az 50 ezret.

Külkereskedelem: öt év visszalépés

A koronavírus mélyen és hosszú távra szólóan megterhelte a német külkereskedelmet. A nagy- és külkereskedők szövetségének (BGA) adatai szerint az első háromnegyed évben a német áruexport 8,2 százalékkal esett vissza, a visszaesés mértéke a január és október közötti időszakra 11 százalékra növekedett, míg 2020 egészére Anton Börner, a szövetség elnöke minimum 12 százalékos visszaesést valószínűsít; s mint fogalmazott: „a Covid-19 öt évvel vetette vissza az exportot“.

A fontosabb exportpiacok közül január és október között az Egyesült Államokba irányuló német kivitel 15,2 százalékkal, az Egyesült Királyságba irányuló pedig – a brexit-tárgyalások karácsonyig tartó bizonytalan kimenetelével együtt – 18,5 százalékkal csökkent, az előző év első tíz havihoz képest. A főbb exportpiacok sorában az egyetlen reménysugarat Kína és egyes további ázsiai viszonylatok jelentették: a német kivitelben csaknem 8 százalékos részarányt képviselő Kínába január és október között csupán 2,8 százalékkal esett vissza, októberben viszont már 0,3 százalékkal növekedett az oda irányuló német export értéke. S mivel a behozatal a 2019 január és október közöttihez képest az exportnál szerényebben, alig 9 százalékkal mérséklődött, Németország első tíz havi kiviteli többlete 190-ről kb. 150 milliárd euróra esett vissza. 

Január 1-jén visszaállt az értéktöbblet-adó korábbi mértéke

A nyár elején a fogyasztás serkentése céljából a szövetségi kormány fél éves időtartamra 19-ről 16 százalékra mérsékelte az ipari termékeket és szolgáltatások, míg 7-ről 5-re az élelmiszereket terhelő értéktöbblet-adót. A konjunktúraélénkítő intézkedések sorában meghozott adócsökkentésről fél év elteltével a HDE illetékese úgy nyilatkozott, hogy az „nem járult hozzá említésre méltó mértékben a koronajárvány negatív hatásai elleni harc

sikeréhez”. A fertőzésveszély miatt a második félévben sok vásárló inkább otthont maradt, ahelyett, hogy bevásárlási céllal elindult volna a belvárosi üzletekbe. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet számítása szerint az értéktöbblet-adó csökkentése nyomán a fogyasztás mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, melynek nyomán a tanulmány szerzői egy, a Handelsblatt című lapban „a költségek és a haszon inkább kedvezőtlen viszonyáról” beszéltek. 

A munkaadókhoz közeli kölni IW gazdaságkutató intézet pozitívabbnak ítéli meg az értéktöbblet-adó átmeneti csökkentésének hatását, s már jóval korábban javasolta a fogyasztás serkentésének ezen formáját, mint ahogy azt Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter nyilvánosan bejelentette. A szakszervezetekhez közeli IMK düsseldorfi gazdaságkutató intézet számítása szerint az átmeneti adócsökkentés 20 milliárd euró adóbevétel-kiesést jelentett az államnak, ami az egyszeri 300 euró gyermekbónuszból adódó 4,3 milliárd eurós kiadási többlet többszöröse. 

         2021-ben a járulékfizetők 90 százaléka számára jelent kiadásai mérséklését a német újraegyesülés után bevezetett szolidaritási járulék eltörlése. Akiket ez érint, azok az adósávok régi szintre történő emelése ellenére magasabb nettó jövedelemmel fognak rendelkezni – vigaszul a szupermarketekben a Mehrwertsteuer eredeti nagyságának helyreállítása nyomán megemelt árakért. 

Az állami költségvetés nyolc év után újra deficittel zár

            Több évtized folyamatos kiadási többlete után 2012 és 2019 között folyamatosan bevételi többlettel zárt a német állami költségvetés, melynek eredményeként az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 81,1 százalékról 59,8 százalékra mérséklődött.

            2020-ban a COVID-19 járvány következtében a költségvetés immár hét éve tartó bevételi többlete megfordult: az IW kölni gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint – a bruttó hazai termék 2020-ra jelzett 5 ¼ százalékos csökkenését és 2021. évi 4,0 százalékos emelkedését feltételezve -

  •   az állami bevételek a gazdasági teljesítmény és a kincstárba befolyt adók erőteljes visszaesése folytán a 2019. évi 1.611 milliárd euróról 5 százalékkal 1.530 milliárd euróra csökkentek,
  •   a kiadások - elsősorban a társadalmi kötelezettségvállalások és támogatások erőteljes emelkedése következtében - a 2019. évi 1.558 milliárd euróról 11,7 százalékkal 1.740 milliárd euróra növekedtek, melynek következtében
  •   a 2019. évi, a GDP 1,5 százalékát kitevő 52 milliárd eurós bevételi többlettel szemben 2020-ban a GDP 6 ¼ százalékának megfelelő 210 milliárd eurós deficit keletkezett, melynek mértéke 2021-ben várhatóan 60 milliárddal, 150 milliárd euróra, a GDP 4 ¼ százalékára mérséklődik, de az állami eladósodás tovább emelkedik.

x x x

A 2021. évi gazdasági fejlődés, továbbá a vállalatok és a lakosság széles köreinek helyzete és hangulata szempontjából nem mellékes, hogy Németország „szuper választási év” küszöbén áll:

· áprilisban Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban, majd Türingiában,

· júniusban Szász-Anhalt tartományban döntenek a tartományi gyűlés és a tartományi kormányok összetételéről, amit

· szeptember végén a szövetségi választások követnek úgy, hogy azzal párhuzamosan Mecklenburg-Elő-Pomerániában szintén a „Landtag”, Berlinben pedig az „Abgeordnetenhaus” nevű tartományi parlament összetételéről is szavazni fognak.

Készítette:
Juhász Imre,
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata 

 

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
A müncheni székhelyű Családi Vállalkozások Alapítványa megbízásából a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet a közelmúltban ismét elkészítette 21 ország, (köztük a visegrádi országok) gazdasági telephelyi feltételei alapján összeállított rangsorát.