A Bundestag elfogadta a növekedési esélyekről szóló törvényt
A német gazdaság fejlődési látásai szempontjából enyhe derűlátást keltő tényező, hogy hónapokig tartó huzavona után a tartományok képviselőiből álló Szövetségi Tanács (Bundesrat) március 22-én elfogadta a növekedési esélyekről szóló törvényt. Mindazonáltal nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy az eredetihez képest karcsúsított változat csak kis mértékben fogja fellendíteni a német gazdaságot.
Olaf Scholz szövetségi kancellár (SPD) a március 22-én elfogadott törvényt "fontos jelzésnek nevezte a német gazdaság és az ország sikeres jövője szempontjából". Ez segíteni fogja a vállalatokat abban, hogy a nehéz időkben a kutatásba, a fejlesztésbe és a gazdasági növekedésbe fektessenek be - írta a kancellár az X üzenetküldő szolgálaton.
Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter (FDP) szintén fontos jelzésnek tekintette a Bundesrat jóváhagyását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a törvény volumene „sokkal kisebb", mint azt eredetileg tervezték. Azaz: a pénzügyi tárca által eredetileg benyújtott törvénytervezet sokkal átfogóbb volt annál, mint amit a tartományok parlamentje elfogadott. Katja Hessel parlamenti államtitkár kiegyensúlyozottnak nevezte a „növekedési esélyekről szóló törvény" kapcsán kialakult kompromisszumot. „Olyan sürgős jelzést küld, amelyre a gazdaságnak most van szüksége" – fogalmazott az FDP politikusa.
Omid Nouripour, a Zöldek társelnöke, parlamenti frakcióvezető kiemelte a „kutatásra vonatkozó adókedvezmények jelentős növelését, különösen a kis- és középvállalkozások számára", amelyet a növekedési esélyekről szóló törvény segítségével lehet megvalósítani. „Ez lendületet kölcsönöz a német kkv-k technológiai vezető szerepének" - mondta a zöldpárti politikus.
A CDU/CSU ezzel szemben sokáig határozottan ellenezte az eredeti tervezetet - elsősorban arra hivatkozva, hogy a szövetségi kormány a csomag költségeinek mintegy harmadát a mezőgazdasági gázolajra vonatkozó adókedvezmény megszüntetésével akarta finanszírozni. A Szövetségi Gyűlésben ellenzékben lévő uniós pártok azt követelték, hogy a mezőgazdaság által felhasznált gázolaj adókedvezményének megszüntetését vonják vissza vagy más könnyítéseket vezessenek be a gazdák javára.
A szövetségi kormány nem sokkal a Bundesratban tartott szavazás előtt állítólag engedményeket helyezett kilátásba a gazdáknak nyújtott könnyítések formájában. Bár konkrét intézkedéseket nem mutatott be, egy írásba foglalt nyilatkozatban mégis biztosította az agrárágazatot érintő egyes új könnyítések „gyors végrehajtását", miközben ragaszkodni kíván a mezőgazdasági gázolaj támogatásának megszüntetéséhez.
„Ígéretes megközelítés, de nem egy nagy durranás”
A vállalkozói szövetségek üdvözölték a növekedési esélyekről szóló törvény elfogadását, ugyanakkor bírálták, hogy az intézkedéscsomagnak csak korlátozott hatása lesz. A törvény az első lépés az adózási keretrendszer javítása felé – „de semmi több" - fogalmazott Tanja Gönner, a Német Ipari Szövetség (BDI) főtitkára. Emlékeztetve arra, hogy a törvény jelentősen összezsugorodott, a német gazdaságot érintő könnyítések volumene az eredetileg tervezettnek csupán mintegy fele.
A kölni IW gazdaságkutató intézet számítása szerint a szövetségi törvényhozás mindkét háza elfogadott törvényjavaslat az inflációval kiigazítva mindössze hatmilliárd eurónyi többletberuházást generál az évtized végéig. Bár – mint Tobias Hentze, az intézet szakértője fogalmazott – „a törvény mindenképpen fontos jelzés a vállalatok számára abban a tekintetben, hogy az adópolitikában előrelépés történik. A tétlenség megsemmisítő hatást gyakorolna, amit a politikusok senkinek sem tudtak volna megmagyarázni. A törvény egyes eszközei, mint az értékcsökkenési feltételek javítása, ígéretes megközelítést jelentenek, de mindez nem egy nagy dobás", fogalmazott az IW szakértője, akinek az utolsó mondatát magyar szóhasználattal inkább a „nem egy nagy durranás” fordulattal lehetne kifejezni.
Szakértői vélemények szerint nem túlzás, hogy a szövetségi köztársaság gazdasága ma rosszabbul áll, mint az ország idén háromnegyed évszázados történetében bármikor. Marc S. Tenbieg, a Német Középvállalati Szövetség (DMB) ügyvezető elnökségi tagja a Deutsche Wirtschaftsnachrichten (DWN) nevű online kiadványnak írt kommentárja szerint a német kkv-knak jelenleg a „háború utáni történelem legnagyobb próbatételén kell átesniük. E nehéz helyzetet tekintve egyértelmű, hogy valaminek történnie kell, hogy a gazdaság ismét a helyes útra térjen, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ennek pontosan hogyan kellene történnie.
A növekedési esélyekről szóló törvény egyelőre csak a problémák egy részére jelent megoldást, miután egyes, a német gazdaság versenyképességét szolgáló, a vállalatok számára könnyítést jelentő javaslatok (beruházási prémium, adókedvezmény) a szövetségi törvényhozás két háza közötti egyeztető bizottságban nem nyertek elfogadást.
Tobias Hentze szerint az erősen karcsúsított törvény pozitív hatásai ezért aligha lesznek érzékelhetők. „Számításaink szerint a beruházások reálértéken összesen 6 milliárd euróval lesznek magasabbak az évtized végére. Ez a beruházások 1,5 százalékának felel meg 2023-ban, míg az első törvényjavaslat 11 milliárd eurós beruházás-növekedést eredményezett volna. Ahhoz pedig, hogy kézzelfogható beruházási ösztönzőket teremtsenek a vállalatok számára, a politikusoknak többet kell tenniük.”
A jóváhagyott törvény által generáltnál jóval több beruházásra van szükség, különösen a gazdaság klímasemlegesség irányába történő átalakításához. Ezért érthetetlen, hogy például a klímavédelmi beruházásokra vonatkozó beruházási prémiumot törölték", tette hozzá az IW szakértője. Egyébként pedig „aligha van még egy ország, ahol a vállalatok adóterhei olyan magasak lennének, mint Németországban. Számos ország csökkentette adókulcsait az elmúlt 15 évben. Németországban ezzel szemben az iparűzési adó helyi hatóságok általi emelése egyre nagyobb terhet jelent, s ez negatívan befolyásolja a telephelyi versenyképességet." Hentze mindenesetre bízik abban, hogy a növekedési esélyekről szóló törvényből az egyeztetés során kivett eszközöket újra előveszik vagy továbbfejlesztik, megjegyezve, hogy a politikusoknak az adókulcsok csökkentését is napirendre kellene tűzniük.
Az Ifo felmérése szerint márciusban javult az üzleti légkör
Hosszú hónapok óta várt fordulatot sejtet a müncheni gazdaságkutató intézet által több mint 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított, a német vállalati-vállalkozói szféra üzleti légkörét jelző mutató: az aktuális üzleti helyzet és a közeljövő kilátásai alakulására adott válaszok alapján számított Ifo-index a februári 85,7 pontról 87,8 pontra emelkedett.
Még szembe tűnőbb, (ha úgy tetszik – értékesebb) a változás, ha figyelembe vesszük, hogy az üzleti légkör alakulására vonatkozó mutató a 2024 márciusában elért szintet legutóbb 2023 júliusában közelítette meg (87,5), s egy hónappal korábban 2023 júniusában volt annál magasabb (88,7).
Mint az alábbi adatsorból látható, 2024 márciusában az előző havihoz képest mind az aktuális helyzet, de különösen a közeljövőre vonatkozó várakozások megítélése, (utóbbi csaknem 3 ponttal) javult.
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index alakulása 2023 márciusa óta
.png)
A müncheni gazdaságkutató intézet által számított Ifo-index alakulása fél évtizedes visszatekintésben
.png)
Az egyes főbb gazdasági tevékenységük közül a feldolgozóipar üzleti légköre jelentősen javult. A vállalatok érezhetően elégedettebb a jelenlegi üzletmenettel és a várakozások mutatója is jelentősen javult. A vállalatok azonban már csak azért is messze vannak az optimizmustól, mert a rendelésállomány tovább csökkent.
A szolgáltatási ágazatban az üzleti légkör érezhetően emelkedett, ami – az aktuális üzleti légkör javuló megítélése mellett - jelentős részben a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásoknak köszönhető. Az üzleti légkör javulása különösen a szállítások területén és a logisztikában, valamint a vendéglátóiparban jellemző.
A kereskedelemben a vállalatok a korábbinál elégedettebbek az aktuális üzleti helyzettel és a várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus sem olyan markáns, mint egy-két hónappal korábban.
Az építőiparban szintén javult az üzleti légkör, de ez jobbára az aktuális helyzet kedvezőbb megítélésének köszönhető. Az előző havi történelmi mélypont után a némileg az üzleti várakozások is javultak, de a kilátások összességében még igen borúsak.
Ugyanezen felmérés szerint a német exportőrök körében márciusban érezhetően javult a hangulat. „A globális kereskedelem a következő hónapokban valószínűleg élénkülni fog és a német exportipar abban reménykedik, hogy ebből profitálhat” – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője.
Márciusban az előző havinál lényegesen több ágazat számított az export növekedésére. Különösen az élelmiszergyártók és az italgyártók számítanak forgalmuk bővülésére, de a német gazdaságban és az exportban volumen-hordozó ágazatnak számító autóiparban is pozitívra fordult a hangulat, sőt még a vegyipar is derűlátóan tekint a jövőbe. A gép- és berendezés-gyártásban az export pozitív és negatív kilátásai szinte kiegyenlítődnek, míg a textilipar, a nyomdák, valamint a fémgyártók és -feldolgozók az export csökkenésére számítanak.
Az Ifo felmérése szerint az új tartományok vállalatait nagyobb mértékben sújtja a szakképzett munkaerő hiánya, mint az ország többi részét. A felmérés során megkérdezett 9.000 vállalatból 1.700 található a keleti tartományokban, s ez utóbbiak közül – a 36,3 százalékos országos átlaggal szemben - 42,1 százalék nyilatkozott úgy, hogy a tevékenységét érinti a szakképzett munkaerő hiánya. A különbség a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb, ahol a szakképzett munkaerőhiánya által érintett kelet-németországi vállalatok aránya – 44,4 százalék - több mint 16 százalékponttal magasabb volt a 28,2 százalékos össznémet átlagnál.
A különbségért elsősorban két hatás felelős: a keleten megkérdezett vállalatok mind az aktuális üzleti helyzetüket, mind várakozásaikat illetően bizakodóbbak voltak, mint az átlag, s ez nagyobb munkaerő-keresletet eredményez. Ráadásul a munkaerő-kínálat Kelet-Németországban gyorsabban csökken, mint máshol: „A demográfiai változások a keleti tartományok munkaerőpiacán már évek óta sokkal jobban érzékelhetők" - magyarázta Ernst Glöckner, az Ifo intézet drezdai kirendeltségének munkatársa.
Márciusban valamelyest a fogyasztói légkör is javult
Mindeközben – ugyancsak márciusban - kissé javult a fogyasztói hangulat Németországban. A gazdasági és jövedelmi várakozások enyhén javultak, a vásárlási hajlandóság viszont minimálisan csökkent - közölte a nürnbergi székhelyű GfK és a NIM piackutató intézet, mintegy 2000 fogyasztó február 29. és március 11. közötti megkérdezésének eredményei alapján.
„A fogyasztói légkör fellendülése lassan és nagyon lassan halad" - mondta Rolf Bürkl fogyasztáskutató. A reáljövedelem növekedése és a stabil munkaerőpiac önmagában nagyon jó előfeltétel. A fogyasztók azonban nagyon bizonytalanok és kevéssé bíznak Németország gazdasági fejlődésében. Ez azt jelenti, hogy hiányzik a nagyobb vásárlások egyik fontos előfeltétele.
A jelenlegi 2,5 százalékos infláció mellett a GfK szerint a bér- és fizetésemelések és a bejelentett 4,6 százalékos nyugdíjemelések valójában jelentősen növelniük kellene a reáljövedelmeket. A gazdasági várakozások is kissé derűlátóbbak lettek. A gyengébb első félév után a második félévben enyhe fellendülés várható.
Ennek ellenére a vásárlási hajlandóság az előző hónaphoz képest kissé csökkent. „Az a tény, hogy a vásárlási hajlandóság már csaknem két éve nagyon alacsony szinten stagnál, azt jelzi, hogy a fogyasztók körében rendkívül nagy a bizonytalanság" - magyarázták a kutatók. A fogyasztók tehát továbbra is inkább félreteszik a pénzüket. Bár a megtakarítási hajlandóság márciusban enyhén csökkent, még mindig nagyon magas szinten van.
A kutatóintézetek tavaszi előrejelzése szerint a német gazdaság teljesítménye az idén alig emelkedik
A müncheni Ifo, a berlini DIW, az esseni RWI, a hallei IWH és a kieli IfW gazdaságkutató intézetek a húsvéti ünnepek előtt nyilvánosságra hozott közös előrejelzésükben – a fél esztendővel korábbi, 1,3 százalékos várakozással ellentétben – ez évre a gazdasági teljesítmény már csak minimális, 0,1 százalékos bővülését valószínűsítik, a jövő évre vonatkozó 1,5 százalékos várakozást pedig 1,4 százalékra mérsékelték.
„Németországban a gazdaság nehéz helyzetben van" – olvasható az előrejelzésben. S „bár tavasztól valószínűleg megindul a fellendülés, az általános lendület nem valószínű, hogy túl erős lesz". A gazdasági teljesítmény jelenleg ma még alig haladja meg a járvány előtti szintet.
„A gazdasági teljesítmény ősszel várt fellendülése nem valósult meg" – ismerte el Stefan Kooths, a kieli IfW világgazdasági intézet kutatási igazgatója a közös előrejelzés berlini bemutatásán. „Több volt az ellenszél, mint a hátszél”, mondta a kutató, előbbiek sorában kiemelve a betegszabadságok folyamatos emelkedésének a termelékenységre gyakorolt hatását, az export csökkenését, valamint a beruházási javak iránti kereslet és a német termékek versenyképessége árokokból való romlását. Emellett a gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanságok teherként nehezednek a vállalati beruházásokra, melyek a következő évben várható fellendülés ellenére egyelőre a 2017. évi szinten maradnak.
A kutatóintézetek bírálják, hogy a koalíciós partnerek nem értenek egyet a gazdaság- és pénzügypolitikában, s ezért hiányzik a világos irányvonal. Ennek meghatározó oka volt abban, hogy a múlt év utolsó negyedévében a vállalati beruházások jelentősen visszaestek. A költségvetéssel kapcsolatban az adósságfék enyhítését javasolták a kutatók, mert – mint Oliver Holtemöller, a hallei IWH gazdaságkutató intézet alelnöke fogalmazott - „az adósságfék nem csodaszer”, már pedig nyomós jelek mutatnak arra, hogy az adósságfék nyomán lassul Németország gazdasági fejlődése.
A gazdaságpolitika legfontosabb cselekvési területei ez idő szerint a demográfiai változások, a szakképzett munkaerő hiánya, a digitalizáció és a gazdaság átalakítása a klímabarát termelés felé”, mondta Holtemöller.
A szakemberhiánnyal kapcsolatban Stefan Kooths hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatás közelmúltbeli növekedése kizárólag a nettó bevándorlásnak köszönhető. Eközben azonban a menekültek esetében a képzettségi szint gyakran nem felel meg a munkaadók igényeinek, ezért intézkedésekre van szükség a magasan képzettek bevándorlásának ösztönzése érdekében.
A kutatóintézetek előrejelzése szerint a lakossági jövedelmek 2024-ben 4,6, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy a reálbérek mindkét évben növekedni fognak, s lassan pótolják a korábbi években keletkezett veszteségeket. A 2021 végén - azaz az infláció drasztikus megugrása előtt - látott szintet azonban várhatóan csak 2025 második negyedévében érik el.
Összességében az intézetek arra számítanak, hogy a fogyasztói árak az idén 2,3, a jövő évben pedig 1,8 százalékkal emelkednek. Az energiaárak hatásától megtisztított maginfláció az idén 2,8, jövőre pedig 2,3 százalék lesz.
Az intézetek éves szinten 2024-re 5,8, a jövő évre pedig 5,5 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak. A munkaerőpiac a német gazdaság állapotához képest még mindig kedvező alakulása támogatja a vásárlóerő növelését. S bár a fajlagos munkaerőköltségek a béremelések hatására ismét jelentősen emelkednek, azok nem fogják meghaladni a foglalkoztatásbarát mértéket.
Az államháztartási hiánynak a GDP-hez viszonyított mértéke a múlt évi 2,1 százalékról az idén 1,6, a jövő évben pedig várhatóan 1,2 százalékra mérséklődik.
Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter kedvezőnek látja a gazdaság élénkítése előfeltételeit. „Az energiaárak és az infláció megnyugodtak, intenzíven dolgozunk a gazdaság élénkítésén és a bürokrácia csökkentésén, megnyitottuk a kapukat a szakképzett munkaerő előtt, az energetikai átállás szilárdan és a terveknek megfelelően halad". Emellett a reálbérek is emelkednek, mondta a zöldpárti politikus.
Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára a gazdaságkutató intézetek előrejelzésének nyilvánosságra hozatala után adott nyilatkozata szerint „a gazdasági hangulat továbbra is rossz. És ennek megvannak az okai: Az energiaköltségek még mindig jelentősen magasabbak, mint más ipari országokban. Ehhez jönnek még a magas bürokratikus terhek, az egyre súlyosbodó szakképzett munkaerőhiány és a geopolitikai bizonytalanságok, amelyek az exportüzletet is megterhelik." Azaz „a németországi üzleti tevékenység keretfeltételein sürgősen javítani kell, mert csak így lehet beindítani a magánberuházásokat." (Emlékezetes, hogy a kamarai szervezet a 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló év eleji felmérése eredményei alapján ez évre a GDP fél százalékos visszaesését valószínűsítette.)
Budapest, 2024. március 27.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata,
korábbi nagyköv. tanácsos
