Németországban a növekedési és az inflációs várakozások kedvezőtlenebbek, mint a nagy versenytársaknál

Az ősz beköszöntével a Németországban működő kutatói műhelyek és egyéb, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézmények sorra jelentetik meg Európa vezető gazdasága ez évi és a jövő esztendőre vonatkozó prognózisaikat. A nyári hónapokban az ipari termelés csökkent, miközben a rendelésállomány megelőzte a korábbi hónapokban tapasztaltakat. A gazdasági miniszter kénytelen volt elismerni, hogy nagyobb lesz a GDP visszaesése annál, mint amit a tárca korábban feltételezett.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal október második hetében nyilvánosságra hozott első, előzetes adatai szerint a német ipar termelése augusztusban már csak 0,2 százalékkal maradt el a júliusitól, amikor a visszaesés mértéke a júniusihoz képest még elérte a 0,6 százalékot. Éves összehasonlításban a visszaesés mértéke júliusban 1,7, augusztusban viszont elérte a 2,0 százalékot. Az ingadozásoktól kevésbé mentes háromhavi összehasonlításban a június és augusztus közötti ipari termelés 1,9 százalékkal csökkent a március és május közöttihez képest.

Biztató jel, hogy a német ipar augusztusban a júliusinál 3,9, ezen belül belföldről 4,0, külföldről – az euró-övezetből és a valutaunión kívüli területekről nagyjából egyenlő mértékben – 3,9 százalékkal több megrendelést kapott a júliusinál. A kevésbé ingadozó háromhavi összehasonlításban a júniustól augusztusig tartó időszakban az új megrendelések 4,9 százalékkal meghaladták a március és május közöttit. 

Mindeközben a lakásépítés mindinkább a német gazdaság (egyik) legproblémásabb területévé vált. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint augusztusban az engedélyezett lakások száma – részint az építési költségek, részint a finanszírozási feltételek romlása következtében - 31,6, az év első nyolc hónapjában 69,1 ezerrel, 175,5 ezerre, azaz 28,3 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Ha nem történik kormányzati intézkedés, „jövőre sem leszünk képesek még 250 ezer új lakás megépítésére sem”, figyelmeztetett Felix Pakleppa, a Német Építőipari Szövetség (ZDB) főtitkára.

Jóllehet a szövetségi kormány deklarált célja, hogy évente 400 ezer lakás épüljön, de a 295,3 ezres teljesítés több mint 100 ezerrel a múlt évben is elmaradt attól.

Szeptemberben tovább javult a nyersanyag- és előgyártmány-ellátás

A jó hírek közé tartozik, hogy szeptemberben tovább folytatódott a német iparvállalatok ellátási nehézségeinek enyhülése. Az augusztusi 24,4 százalék után szeptemberben a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által megkérdezett vállalatok már csak 24,0 százaléka számolt be nyersanyag- és előgyártmány-beszerzési problémákról. Ezek szerint „a helyzet enyhül" – fogalmazott Klaus Wohlrabe, az Ifo illetékes kutatásvezetője.

A főbb ipari ágazatok közül a helyzet továbbra is az autóiparban a legproblémásabb – ott a cégek közel 53 százaléka számolt be a nyersanyag- és előgyártmány-ellátás szűk keresztmetszeteiről. Az összes többi ágazatban ez az arány 40, sőt többnyire 20 százalék alatt van. Üröm az örömben, hogy az autóipar mellett az exportban kiemelt szerepet játszó gép- és berendezés-gyártók (36,3 százalék) és az adatfeldolgozó berendezések gyártói körében (36,4 százalék) a nyersanyag- és előgyártmány-ellátást negatívan megítélő vállalatok szintén jóval meghaladja az ipari átlagot, annak mintegy másfélszerese.

Az ipari termelés a következő hónapokban még mindig csökkenhet – „különösen azért, mert a felmérések szerint a vállalatok mostanra dolgozták le a koronavírus-járvány alatt megmaradt megrendeléseiket" - magyarázta Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza. Ezért „arra számítok, hogy a német gazdaság az év második felében tovább zsugorodik".

„A német feldolgozóipar számára a jelenlegi környezet minden, csak nem rózsás" – fogalmazott Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza. Egyrészt a fontos külpiacok kedvezőtlenül alakulnak, másrészt a magas energiaárak továbbra is komoly terhet jelentenek, fékezve a kereslet alakulását. „Úgy tűnik azonban, nincs jele annak, hogy az iparban további jelentős összeomlás következne be" - mondta a szakértő, utalva az iparvállalatok részére beérkező megrendelések augusztusi emelkedésére.

A német külkereskedelem „csúszós lejtőre” került

A Szövetségi Statisztikai Hivatal ugyancsak október elején nyilvánosságra hozott előzetes adatai szerint a német kivitel augusztusban 1,2 százalékkal volt magasabb a júliusinál, de 5,8 százalékkal elmaradt a múlt év augusztusitól. Az év első nyolc hónapjában a német áruexport megközelítette az 1.50 millió eurót, azaz 1,7 százalékkal meghaladta a 2022 első nyolc havit, miközben a 920 millió euró körüli behozatal – jórészt az energiaárak csökkenése következtében – 6,8 százalékkal elmaradt a múlt év január és augusztus közöttitől. Mindezek együttes hatására 2023 első nyolc hónapját a német gazdaság kb. 130 milliárd eurós exporttöbblettel zárta.  

Az augusztusi exportteljesítmény alacsonyabb volt a múlt év augusztusinál, figyelmeztetett Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese. „Németország külkereskedelme csúszós lejtőre került. Az export és az import az év folyamán folyamatosan csökken. A német gazdaság egyébként biztos támasza, a külkereskedelem riasztóan inog."

Az okok: „hiányzik a Németországban gyártott berendezések és félkésztermékek iránti kereslet. Ehhez jön még a versenyképesség hazai erodálása. A megemelkedett energiaárak, a más országokhoz képest magas adóterhek, valamint a bürokratikus kötelezettségek sokasága megterhelik a német vállalatok külföldi üzletmenetét."

Treier szerint a vállalatok körében mindenütt megrendült a politika cselekvőképességébe vetett alapvető bizalom. „Ahhoz, hogy ez a bizalom helyreálljon, határozott fellépésre, az eljárások valódi felgyorsítására és a bürokrácia érzékelhető csökkentésére van szükség a vállalatoknál" – hangzott a főtitkár-helyettes figyelmeztetése. „Ambiciózus és pragmatikus cselekvésre van szükség."

A kutatóintézetek tovább mérsékelték ez évi előrejelzésüket

A gazdasági teljesítmény idei alakulására vonatkozó előrejelzések – némi leegyszerűsítéssel – nem sok jót ígérnek.  A vezető gazdaságkutató intézetek, (azaz az esseni RWI, a müncheni Ifo, a kieli IfW, a hallei IWH és a berlini DIW) szeptember utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott közös előrejelzése szerint a német GDP az idén 0,6 százalékkal el fog maradni az egy évvel korábbitól. Annak okai, hogy ez csaknem egy teljes százalékponttal gyöngébb a fél esztendővel korábbi 0,3 százalékos növekedési várakozásnál, többek között az infláció magas szintjében, a világgazdaság gyöngélkedésében és a kamatok emelkedésében keresendők. 

Oliver Holtemöller, a hallei IWH gazdaságkutató intézet alelnöke szerint a gazdasági teljesítmény példátlan csökkenéséhez nagyban hozzájárul az ipari termelés és a magánfogyasztás a tavasszal vártnál lassúbb élénkülése. 2024-ben ugyan ismét pozitív előjelű változás valószínűsíthető, de a legfrissebb, 1,3 százalékban megadott növekedési dinamika elmarad a tavasszal várt 1,5 százaléknál; amit várhatóan csak 2025-ben ér el majd a német gazdaság.

„A gazdaság gyengesége időközben a munkaerőpiacot is elérte" – olvasható az intézetek előrejelzésében. Tekintettel arra, hogy számos ágazatban tapasztalható munkaerőhiány, a munkanélküliek átlagos létszáma az idén csupán mintegy 174 ezerrel meghaladva a múlt évit, 2,6 millió főre emelkedik. „A következő évben a munkanélküliek száma valószínűleg enyhén csökkenni fog" - áll az előrejelzésben, majd 2025-ben várhatóan tovább mérséklődik, s ekkor már nem fogja elérni a 2,5 millió főt. 

Jó hír, hogy fokozatosan mérséklődik az infláció. Ennek mértéke a vezető kutatóintézetek becslése szerint az idén még meghaladja a 6 százalékot, de jövőre jelentősen, 2,6, majd 2025-ben 1,9 százalékra csökken.

„Közben a bérek reagáltak az inflációra, így a munkavállalók vásárlóereje ismét emelkedni fog, ami stabilizálja a magánfogyasztást" - jósolják a kutatók. Nehéz időket jeleznek viszont az építőiparnak, mert annak teljesítménye – mint már jeleztük, többek között a finanszírozási költségeknek a lakáscélú beruházásoknál jelentkező emelkedése miatt - „valószínűleg jelentősen visszaesik a jövő esztendőben".

Ami a külkereskedelmi kapcsolatokat illeti - az exportban egyelőre nem várható számottevő elmozdulás. „Az olyan fontos piacokon, mint az euró-övezet és Kína, a gazdasági visszaesés következtében csökken a fogyasztási célú és a félkésztermékek iránti kereslet, s ez lassítja a német exportot. Emellett a magas energiaköltségek, különösen a vegyiparban, valamint a szakképzett munkaerő növekvő hiánya is megterheli a német exportcégeket." Ezért az export volumene az idén 1,0 százalékkal várhatóan csökken, de jövőre is mindössze 1,8 százalékkal ismét emelkedik. 

Clemens Fuest, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke egy, még a vezető gazdaságkutató intézetek előrejelzésének nyilvánosságra hozatala előtt adott sajtóinterjúban felhívta a figyelmet a demográfiai fejlődésnek és a munkaerő-kínálat ebből fakadó szűkülésének, továbbá az energiafordulatnak, s azon belül az utolsó atomerőművek lekapcsolásának a gazdaságra gyakorolt, a politikusok által alábecsült hatására. A közelmúltban a vegyipari vállalatok figyelmeztettek, hogy a magas energiaköltségek miatt termelésük egy részét külföldre helyezik át., már pedig „a vegyipari vállalatok termelésük áthelyezésére vonatkozó terveit komolyan kell venni" - mondta Fuest.

Az Ifo elnöke a legnagyobb terhet a gazdaság számos ágazatában jelentkező munkaerőhiányban látja, amely – mint fogalmazott - „a következő években is lassítani fogja a növekedést". Véleménye szerint előrelépést egy, a szakképzett munkaerő bevándorlásáról szóló törvény révén lehetne elérni.

A német gazdaság másik nagy terhe az euró-övezet még mindig magas inflációja. Ennek ellenére az Európai Központi Bank (EKB) valószínűleg nem emeli tovább az irányadó kamatlábakat. „Németország számára a magasabb kamatok azért fájdalmasak, mert a gazdaság itt különösen gyengén fejlődik" - mondta Fuest, de tudomásul kell venni, hogy az „az EKB az egész euróövezet számára érvényes monetáris politikát folytat."

A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) szintén mérsékelte a német gazdasággal kapcsolatos várakozásait …

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – a hazai kutatói műhelyekhez és más, gazdasági előrejelzések készítésével foglalkozó intézményekhez hasonlóan – az áprilisi 0,1 és a júliusi 0,3 százalékról 0,5 százalékra tovább mérsékelte a német GDP idei csökkenésére vonatkozó prognózisát. Németország így továbbra is a G7-csoport, illetve a világ nagy nemzetgazdaságai sorában az egyetlen olyan ország, ahol a bruttó hazai termék (GDP) mennyisége az idén nem emelkedik, hanem visszaesik. (Az időben még a Hamasz Izrael elleni agressziója előtt nyilvánosságra hozott előrejelzésében a világ nagyobb nemzetgazdaságai közül az IMF Indiában az idén a GDP 6,3, Kínában 5,0, Spanyolországban 2,5, az Egyesült Államokban 1,5, Franciaországban 1,0, míg Olaszországban 0,7 százalékos növekedését valószínűsíti.)

A jövő évet illetően az IMF 0,4 százalékponttal, 0,9 százalékra szintén csökkentette a német gazdaságra vonatkozó előrejelzését (és ezzel a 0,7 százalékos növekedési várakozást tápláló Olaszország elé került); miközben a világgazdaságra vonatkozóan ez évre – az OECD-hez hasonlóan - 3,0, míg a jövő évre 2,9 százalékos növekedést valószínűsít. 

A világ nagy nemzetgazdaságai sorában Németországban még mindig magasnak mondható az infláció, melynek idei mértéke az IMF őszi előrejelzése szerint 6,3 százalék; azaz magasabb, mint az Olaszország (6,0 százalék), Franciaország (5,6 százalék) India (5,5 százalék), az Egyesült Államok (4,1 százalék) és Kína (0,7 százalék) esetében várható érték.

Ugyanezen előrejelzés szerint 2024-ben az infláció mértéke Németországban 3,5 százalékra mérséklődik, s így csaknem egy százalékponttal meghaladja mind a vezető gazdaságkutató intézetek, mind a szövetségi kormány 2,6 százalékos várakozását. Azaz alacsonyabb, mint az India (4,6 százalék) és Spanyolország (3,9 százalék), de magasabb az Egyesült Államok (2,8 százalék), Olaszország (2,6 százalék), Franciaország (2,5 százalék) és Kína (1,7 százalék) esetében jelzettnél.   

és a szövetségi kormány is lefelé módosított

A berlini szövetségi kormány a Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter által október második hetében nyilvánosságra hozott előrejelzésében – a tavasszal jelzett 0,4 százalékos növekedési várakozást csaknem egy teljes százalékponttal mérsékelve - a gazdasági teljesítmény 0,4 százalékos csökkenésével számol az idén, azaz a vezető gazdaságkutató intézeteknél 0,2 százalékponttal alacsonyabb mértékű visszaesést vár. Ezzel szemben a jövő évre - a vezető gazdaságkutató intézetek előrejelzésével megegyező mértékű növekedést feltételezve – a GDP 1,3 százalékos emelkedését valószínűsíti. 

Arra a kérdésre, hogy a német gazdaság túljutott-e a mélyponton, Habeck egy, a kormányzati előrejelzés nyilvánosságra hozatala után adott tévéinterjúban egyértelmű igennel válaszolt; hangsúlyozva, hogy ezt az olcsó orosz földgáz és a kínai gazdaság által biztosított hátszél nélkül érte el.

A szövetségi kormány mindeközben az infláció érezhető enyhülésére számít. Az idei 6,1 százalékos infláció után 2024-re 2,6, 2025-re pedig 2,0 százalékos értékeket prognosztizálnak. Az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékot céloz meg ideális szintként az eurózóna számára.

A nehéz külső környezet rányomja bélyegét az export alakulására. Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína gazdasága jövőre várhatóan gyengébben fog növekedni, mint 2023-ban - mondta Habeck. Aki szerint emellett a hazai strukturális problémákkal is foglalkozni kell – csökkenteni kell a bürokráciát, több szakképzett munkaerőt kell külföldről Németországba csábítani, s elhárítani a beruházások akadályait.

Azt viszont még nem lehet felmérni, hogy az újra fellángolt közel-keleti konfliktus milyen gazdasági következményekkel jár Németországra nézve. A szövetségi kormány egyelőre nem számol a Közel-Keleten történtek inflációt növelő hatásával, például az olajárak emelkedése miatt. De ez még változhat. Sok függ a konfliktus további alakulásától.

Reakciók a szövetségi kormány gazdasági előrejelzésére

A mannheimi ZEW európai gazdaságkutató intézet október közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetért a kormányzattal abban, hogy a német gazdaság elérte a mélypontot és „a pénzpiaci szakértők konjunkturális várakozásai 2023 októberében érezhetően emelkednek. Az emelkedő konjunktúravárakozások egyrészt a tovább csökkenő inflációs várakozásokból, továbbá abból a tényből táplálkoznak, hogy a felmérés során megkérdezett vállalatok több mint háromnegyede stabil rövidtávú kamatokból indul ki az euró-övezetben. Olyan negatív tényezők, mint az izraeli konfliktus egyelőre csak kis mértékben befolyásolják az összességében optimistább kitekintést”, fogalmazott Achim Wambach, az intézet elnöke.

Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke szerint az ország hangulata egyértelműen rosszabb, mint amit a gazdasági helyzet indokolna. "Németország nem Európa beteg embere" - mondta a közgazdász professzor. A kormánynak sürgősen irányt kellene váltania a költségvetési politikában, hogy több beruházást indítson el az infrastruktúrába, az oktatásba és a kutatásba. Emellett csökkentenie kellene a szabályozást és a bürokráciát.

A gazdasági hangulat minden, csak nem jó, s „még mindig hiányzik a jelzés az újrakezdéshez", fogalmazott Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára. „A magas energiaárak, a jövőbeli energiaellátás bizonytalansága, a magas adók és illetékek, a bürokrácia, a szakképzett munkaerő hiánya és a világgazdaság lassúsága megnehezítette az üzleti életet. A DIHK felmérése szerint minden ötből két ipari vállalat még a beruházásait is elhalasztja a magas energiaárak miatt az országban. Az ukrajnai háború és az újonnan fellángolt közel-keleti konfliktus további terheket jelent"- tette hozzá a kamarai szövetség vezető tisztségviselője.

A munkaadók a telephelyi feltételek javítását várják a kormányzattól

A német gazdaság az idén sem fog növekedni, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint a szövetségi köztársaság a fejlett gazdaságok között a hátsó sorban kullog, figyelmeztetett Rainer Dulger, a Német Munkaadói Szövetség (BDA) elnöke az idén is az ősszel, október közepén rendezett munkaadói napon. Mint fogalmazott: „a gazdaság egészének hangulata megváltozott”, s minden negyedik, 3 ezer főnél többet foglalkoztató cég a távozás gondolatát fontolgatja.

Dulger felszólította a szövetségi kormányt, hogy az ismét Németország, mint gazdasági telephely versenyképességét állítsa cselekvése középpontjába, s teremtsen növekedést és beruházást ösztönző kereteket. A munkaadók elnöke számára a növekedési politikához „bátor közigazgatás és egyszerű engedélyezési eljárások” tartoznak ahhoz, hogy a vállalatok újra beruházhassanak. A társadalombiztosítási járulékok „nem robbanhatnak tovább", az energiának megfizethetőnek kell maradnia, a németországi oktatásnak ismét a csúcsra kell kerülnie, és csökkenteni kell a „bizarr bürokráciát".

A munkaadói napon részt vevő Olaf Scholz szövetségi kancellár beszédében úgy fogalmazott, hogy a német gazdaságnak óriási erőfeszítéseket kell tennie a küszöbön álló klímasemlegességre való átállás miatt. Utalt az általa javasolt „Németország-paktumra", hangsúlyozva, hogy a szövetségi kormány és a tartományok képviselői november eleji találkozóján számos, a vállalatokat régóta zavaró szabályozási kérdések kerülnek napirendre. A kancellár tervezési biztonságot és gyorsabb ügyintézést ígért a német vállalatoknak. Mint fogalmazott, az LNG-terminálok építéséről szóló döntésekhez hasonlóan gyors „német tempóra" van szükség mindenütt, amikor állami döntésekről, cselekvésről és tervezésről van szó.

Bert Rürup, a Handelsblatt Research Institute (HRI) elnöke kevésbé optimista. Németország egyértelműen veszített versenyképességéből, az exportmodell veszélyben van, az olyan kihívásokkal, mint a társadalom elöregedése, nem foglalkoznak eléggé, de ezt a kormány nem akarja beismerni. "A jó politika a valóság érzékelésével kezdődik" – figyelmeztetett a munkaadói szervezet éves kongresszusán a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori elnöke.

A népesség elöregedése, a viszonylag kevés induló vállalkozás és a digitális infrastruktúra hiányosságainak hatása Németország innovációs erejére

Közben egy, az ING Diba Bank által a közelmúltban nyilvánosságra hozott elemzés szerint Németország a 16. helyre került az az euró-övezet 20 országa sorában innovációs rangsorában. A népesség elöregedése, az induló vállalkozások viszonylag alacsony száma és a digitális infrastruktúra hiányosságai olyan tényezők, amelyeket nem képes kiegyenlíteni a magas kutatási aktivitásban testet öltő innovációs erő. A holland hitelintézet szakértői szerint „a magasszintű kutatási tevékenység és a sok szabadalmi bejelentés nem elég ahhoz, hogy elfedje az elöregedő társadalmat és a gyors internet elégtelen kínálatát." Németországban többet kellene befektetni az üvegszálas hálózatokba, s támogatni kellene a szakképzett munkaerő bevándorlását.

Az elmúlt években a szövetségi köztársaság pozíciói sokat romlottak az euró-övezethez tartozó országok rangsorában. Az ING Diba 2020-ban Németországot a még nyolcadik helyre sorolta az euróövezet tagállamai között olyan tényezők figyelembevételével, mint a gyors internetkapcsolatok elterjedtsége, az új vállalkozások és különösen az induló vállalkozások alapításának dinamikája, a csúcstechnológiai ágazatban való foglalkoztatás és a demográfiai helyzet. Figyelembe veszik továbbá az oktatási szintet és a nemzeti szabadalmi bejelentések számát.

A jelenlegi innovációs rangsor győztese Luxemburg lett, amelyet Írország és Észtország követ. A 20 euróövezeti állam közül Németország mögött a mezőny utolsó harmadában tanyázik, s csak Szlovákia, Görögország, Horvátország és Olaszország van mögötte.

Az elemzés szerint Németországon belül markáns különbségek mutatkoznak az egyes szövetségi tartományok között. Országos összehasonlításban a fiatal népességnek és az erős start-up aktivitásnak köszönhetően az önálló tartományi joggal rendelkező metropoliszok, Berlin és Hamburg az élen állnak, őket a harmadik helyen Baden-Württemberg követi. Az utolsó helyen három keleti tartomány, nevezetesen Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Türingia és Szász-Anhalt található.

Budapest, 2023. október 20.

Készítette: 

Juhász Imre

volt külgazdasági szakdiplomata,

nagykövetségi tanácsos

Forrás: www.tagesschau.de/Wirtschaft

Németország lépéshátrányban

avagy a fogyasztói árak és a bruttó hazai termék változása egyes jelentősebb nemzetgazdaságokban, a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 2023 októberi előrejelzése alapján

Forrás: IMF, idézi: Handelsblatt