A Szövetségi Statisztikai Hivatal július végén nyilvánosságra hozott első becslése szerint – a múlt év utolsó negyedév 0,5 százalékos visszaesése és az idei év első három hónapjának 0,2 százalékos emelkedése után, a Németországot is magában foglaló euró-övezet gazdasági teljesítményének 0,3 százalékos bővülése mellett – 2024 április és június között 0,1 százalékkal elmaradt az előző három havitól, bár 0,3 százalékkal még mindig meghaladta a 2023 második negyedévit.
A bruttó társadalmi termék változása a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján a mindenkori előző negyedévhez képest
.png)
Forrás: Tagesschau
Németország és az euró-övezet bruttó hazai termékének változása 2022 és 2024 második negyedéve között, az Eurostat, illetve a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján
.png)
Forrás: Tagesschau
Mint a fenti grafikonból látható, Németország gazdasági teljesítményének változása már a múlt év utolsó negyedévében is elmaradt az euró-övezet átlagától, s ez az idén sem az első, sem a második negyedévben sem volt másképp. Április és június között az euróövezet országai - a német gazdaság tartós gyöngélkedése ellenére - meglepően erős, az Eurostat számítása szerint az első negyedévhez képest 0,3 százalékos növekedést produkáltak. Az euró-övezet fejlődésének motorja Spanyolország és Írország 0,8, illetve 1,2 százalékos második negyedévi növekedéssel. Emellett Franciaország 0,3 százalékos gazdasági növekedést ért el.
A német gazdaság gyöngélkedésének alapvető okai „a nehéz helyzeti adottságokban és a bizonytalan gazdaságpolitikában keresendő. Az ipar folyamatosan csökkenő rendelésállománya nem véletlen, s ez a munkahelyeket is veszélyezteti" – figyelmeztetett Alexander Krüger, a Hauck Aufhäuser Lampe Privatbank vezető közgazdásza.
Kétségtelen, a német gazdaságot rengeteg ellenszél sújtja: az exportpiacok sorában meghatározó szerepet játszó Kína a világpiacok növekedési motorjaként veszített lendületéből, Németországban pedig nő a vállalati csődök száma. Az Európai Központi Bank júniusi első kamatcsökkentése még nem hozott átütő javulást a német gazdaság számára.
Közben a fogyasztói árak 2024 júliusában az előzetes számítások szerint 2,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami 0,3 százalékponttal alacsonyabb az euró-övezet 2,6 százalékra emelkedett mutatójánál. Az élelmiszerek és az energiahordozók nélkül számított maginfláció a múlt év júliusi árszinthez képest 2,9 százalék.
Az nem szokatlan, hogy nyáron emelkedik a munkanélküliek száma, azonban a Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal (BA) adatai szerint az idén a szokásosnál erőteljesebb az állást keresők számának emelkedése. Ennek oka a gazdaság gyöngélkedésében keresendő. A júliusi 2.809 ezer fős állomány 82 ezerrel meghaladja a júniusit, s 192 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta a júniusi 5,8 százalékról 6,0 százalékra emelkedett. A be nem töltött állások száma júliusban 703 ezer volt, 69 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
„A stagnálás állapotában vagyunk, amiből nem tudunk kilépni”
A vezető gazdaságkutató intézetek eddig azt várták, hogy a német gazdaság teljesítménye 2024-ben összességében enyhén ismét növekedni fog. Számos, az év első felében nyilvánosságra hozott mutató azonban arra utal, hogy egyelőre nem javultak a gazdasági teljesítmény növekedésére utaló kilátások.
Emlékezetes, hogy a müncheni gazdaságkutató intézet által az üzleti légkörre számított Ifo-index – immár a harmadik egymást követő hónapban - júliusban 1,6 ponttal 87,0 pontra tovább csökkent. A megkérdezett vállalatvezetők különösen az iparban értékelték rossznak részint az aktuális üzleti helyzetet, részint a közeljövőre vonatkozó kilátásokat. „A stagnálás állapotában vagyunk, amiből egyelőre nem tudunk kijönni” – fogalmazott Clemens Fuest, az Ifo elnöke a Handelsblatt Today podcastjában.
A fordulat még sokáig várat magára, különösen az iparban. Az energiaigényes ipari ágazatok az év eleje óta valamelyest bővíteni tudták termelésüket, a többi feldolgozóipari ágazatban azonban a gazdasági teljesítmény stagnált.
A magánfogyasztás élénkülése is lassú. Az Ifo számítása szerint a júniusi labdarúgó Európa-bajnokság valószínűleg átmeneti forgalomnövekedést eredményezett, különösen a vendéglátóiparban. Emellett az autóeladások is meglepően pozitívan alakultak júniusban. Összességében azonban júliusban tovább romlott a fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatói és kiskereskedelmi vállalatok megkérdezése alapján kirajzolódó üzleti légkör, ami alapján arra lehet következtetni, hogy a harmadik negyedévben a magánfogyasztás valószínűleg csak kismértékben fog növekedni.
„A német gazdaság válságban ragadt” – mondta Klaus Wohlrabe, az ifo Business Surveys vezetője a statisztikai hivatal jelentése kapcsán, megjegyezve, hogy „2024 harmadik negyedévére is alig várható javulás. Erre utalnak az Ifo-index júliusi eredményei.”
Thomas Obst, a kölni IW gazdaságkutató intézet szakértője a statisztikai hivatal második negyedévi előzetes becslése kapcsán megjelent írásában négy okot jelölt meg, amiért Németország továbbra is válságban van; mondhatni „továbbra is az euró-övezet problémás gyermeke”.
- Még a járvány kezdete óta eltelt ötödik évben sem állt helyre a belföldi kereslet”, írja a szakértő. „A vállalati beruházások még mindig a 2019-es szint alatt vannak, és a vállalatok a folyamatos bizonytalanság és a magas energia-, munkaerő- és tőkeköltségek közepette halogatják a beruházási döntéseiket.
- A magánfogyasztásnak a labdarúgó Európa-bajnokság sem kölcsönzött lendületet. A bizonytalan időkben a háztartások megtartják a pénzüket, kiadásaik több mint két százalékkal a válság előtti szint alatt maradtak.
- Az iparban a rendelésállományok csökkennek. A belföldi kereslet májusban volt a legalacsonyabb 2010 óta. A külföldi megrendelések szintén kevés reményt adnak, mivel az ottani kereslet az utóbbi időben különösen erősen visszaesett.
- A világkereskedelem is gyenge szinten marad, a német export 2022 vége óta stagnál, különösen a növekvő deglobalizáció és a jelenlegi geopolitikai konfliktusok miatt. Kevés jel utal arra, hogy ez a közeljövőben változni fog.”
A nyári szabadságolások megkezdése előtti utolsó sajtótájékoztatóján a kancellár még optimista volt. Úgy fogalmazott, hogy a szövetségi kormány a jövő évi parlamenti választásokig megfordítja a hangulatot. A második negyedévi adatok nyilvánosságra hozatala után ez a bizakodás valószínűleg elhalványul.
A negyedéves növekedés utoljára majdnem két éve haladta meg a fél százalékot. Régóta sok minden utal arra, hogy Németország nem egyszerűen egy kedvezőtlen gazdasági ciklusban van. Számos probléma strukturális jellegű és ezek a problémák valószínűleg továbbra is fennmaradnak. A német gazdaság megrekedt a stagnálás szakaszában.
Ami a jelzőlámpa-koalícióból jön … túlságosan kisstílű és ideológiailag motivált - mint például a külföldről érkező szakmunkások adókedvezménye. Ami még rosszabb: a koalíción belüli gazdaság- és pénzügypolitikai viták további bizonytalanságot okoznak és a cégek külföldre költözéséhez vezetnek. A fordulat tehát még messze van. Már az ajtó előtt lehet egy őszi mélypont veszélye”, írta a gazdasági teljesítmény második negyedévi csökkenéséről szóló mutató nyilvánosságra hozatala után a kölni gazdaságkutató intézet szakértője.
A berlini DIW gazdaságkutató intézet július végén nyilvánosságra hozott legfrissebb gazdasági barométere jelentősen, 87,0 pontra, a júniusihoz képest öt és fél ponttal csökkent. „Teljesítménye elmúlt negyedévben tapasztalt enyhe visszaesése után a gazdaság a jelenlegi harmadik negyedévben valószínűleg nem fog valódi lendületet venni - még akkor sem, ha az inflációs ráták csökkennek és sok helyen béremelésekről állapodtak meg” – fogalmazott Geraldine Dany-Knedlik, a DIW előrejelzési és gazdaságpolitikai osztályának vezetője. „Az a tény, hogy sok fogyasztónak reálértéken ismét több pénz áll rendelkezésére, élénkíti a magánfogyasztást, ami az év második felében némileg erősebb lendületet kölcsönözhet a gazdaságnak” - mondta a kutatásvezető.
A gépi és építőipari beruházások gyöngesége mellett jelenleg a világgazdaság visszafogott fejlődése is érezteti hatását - ez pedig a „Made in Germany” termékek iránti keresletet terheli. A kínai gazdaság a korábbinál kevésbé erőteljesen bővül, és az Európai Unióban is lassú a növekedés. Ráadásul a kockázatok sem enyhülnek: a közel-keleti és az ukrajnai háborúk enyhülésének semmi jele. Ehhez jön még az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi vita és az amerikai elnökválasztás bizonytalan kimenetele.
Különösen a német ipar gyöngélkedik: az ipari termelés a közelmúltban ismét visszaesett, és a beérkező megrendelések sem kölcsönöznek lendületet. „Az ipar fellendülése még sokáig várat magára” - mondta Laura Pagenhardt, a DIW szakértője. „Az ipari vállalatok jelenleg úgy tűnik, hogy kivárnak, amíg a világgazdasági helyzet stabilizálódik és a kamatlábak tovább csökkennek.”
Bár a szolgáltatási szektor továbbra is valamivel jobban teljesít, itt is megfigyelhetők az enyhe visszaesés jelei. Az év eleje óta tartó folyamatos emelkedő tendenciát követően júliusban a fogyasztói hangulat kissé visszaesett, s ezen – mint már utaltunk rá - a labdarúgó Európa-bajnokság sem tudott sokat változtatni. A szolgáltató cégek üzleti légköre is romlott, ami elsősorban a gyengébb kilátásoknak köszönhető. Eközben a munkaerő-piaci helyzet továbbra is meglehetősen kedvező, még ha a gyenge gazdasági helyzet egyre inkább érezhető is.
A szövetségi kormány növekedési programja
Az ország gazdaságának fellendítése érdekében a szövetségi kormány a közelmúltban jóváhagyta az üzleti telephely megerősítését szolgáló csomag első részeit, ráadásul a következő hetekben és hónapokban további intézkedéseket kíván bevezetni az üzleti telephely megerősítése érdekében. Mindezek együttesen jövőre mintegy fél százalékpontos pótlólagos növekedést, 26 milliárd euró gazdasági teljesítményt jelentene.
Monika Schnitzer, a független szakértői tanács elnöke szerint a közlekedésilámpa-koalíció csomagterve sem fog túl nagy lökést adni a gazdaságnak. Rövid távon ezek az intézkedések aligha hozhatnak 0,5 százalékkal több növekedést, mondta. Moritz Schularick, a kieli IfW világgazdasági intézet elnöke szerint bár a kormány „növekedési csomagról" beszél, annak lendülete valószínűleg alacsony marad: „Összességében a jelenlegi helyzet folytatásáról van szó, nem pedig egy új korszak vagy növekedési fordulat kezdetéről."
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hasonlóan pesszimista a németországi gazdasági kilátásokat illetően, ugyanis az idei évre mindössze 0,2 százalékos növekedést jósol, a leggyengébbet a vezető ipari országokat tömörítő G7 országcsoportban. Ugyanezen előrejelzés szerint az IMF a világgazdaság teljesítménye idei 3,2 százalékos növekedését valószínűsíti.
Az ipari és kereskedelmi kamara továbbra sem vár érdemi növekedést
„Az első félév gazdasági fejlődése csalódást okozott” - kommentálta a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott első és második negyedévi számokat Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) főtitkára. „Különösen az iparban nem indul be a termelés, a kapacitáskihasználás csökken, az export gyengül, és a feldolgozóiparban az új megrendelések egyenesen stagnálnak.”
Ilyen körülmények között „az év második felében sajnos nem várható gyors gazdasági fellendülés” – tette hozzá a kamara vezető tisztségviselője, megjegyezve, hogy „a DIHK mindenesetre továbbra is csak nulla növekedést vár az idei évre”.
Nyilvánvaló, hogy a vállalatoknak „sürgősen több tisztánlátásra van szükségük az ország gazdasági feltételeinek javulásával kapcsolatban, és megbízható lendületre van szükségük ahhoz, hogy ismét fenntartható növekedési pályára álljanak” – figyelmeztetett a főtitkár. „A szövetségi kormány által kezdeményezett dinamizációs csomag egy lépés a helyes irányba”, de DIHK nem számít az ígéreteknek megfelelő növekedési lendületre az összesen 49 kiindulási ponttól.
Ennek oka: „Az intézkedések ehhez nem elegendők, mert hiányzik a sürgősen szükséges változtatásokra való egyértelmű fókuszálás. További konkrét intézkedéseket kellene beépíteni a bürokrácia csökkentését szolgáló törvénybe, hogy a vállalatok is észleljenek valamit ezekből az intézkedésekből. … Sürgősen csökkenteni kell a nemzetközi összehasonlításban igen magas társasági adóterheket. Úgy tűnik azonban, hogy ez nem többségi álláspont a jelzőlámpás koalícióban. De a szolidaritási pótlékot, amelyet főként a vállalatok fizetnek, azonnali hatállyal el lehetne törölni.”
Más országok, különösen Európában, már régen elvégezték a házi feladatukat ezekben a kérdésekben, hangsúlyozta Wansleben, rámutatva, hogy „azok sokkal jobb versenyhelyzetben vannak, amit nem utolsósorban a jelenlegi növekedési számaik is mutatnak”.
Az energetikai problémák fékezik a vállalatok tevékenységét
A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) mintegy 3.300 vállalatra kiterjedő energetikai felmérése augusztus elején nyilvánosságra hozott eredményei azt mutatják, hogy az energiahordozók magas árszintje és az energiaellátás tervezhetetlensége minden korábbinál nagyobb mértékben akadályozza a németországi vállalatok termelési és beruházási tevékenységét.
A felmérés szerint jelenleg minden tíz ipari vállalatból négy foglalkozik annak gondolatával, hogy az energiahelyzet anomáliai miatt korlátozza németországi tevékenységét és/vagy azt külföldre helyezi. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalatok körében ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
„A német gazdaság energiapolitikába vetett bizalma súlyosan sérült" – fogalmazott Achim Dercks, a DIHK főtitkárhelyettese. „A politikusoknak egyelőre nem sikerült a vállalatoknak a megbízható és megfizethető energiaellátás perspektíváját megmutatniuk”, s ez különösen igaz az autóiparra.
„A vállalatok továbbra is sokkal több kockázatot, mint lehetőséget látnak saját versenyképességükre nézve. Tekintettel az iparnak az ország, mint gazdasági telephely szempontjából betöltött szerepére, ezek egyértelmű vészjelzések", figyelmeztetett a főtitkárhelyettes. Aki szerint a szövetségi kormány az energiaellátás és az energiaárak kérdésének fenntartható megoldását teljesen kihagyta a közelmúltban elfogadott növekedési kezdeményezésből.
A termelés visszafogását vagy külföldre költözést fontolgató ipari vállalatok száma folyamatosan emelkedik - a 2022-es 21 százalékról 2023-ban 32, az idén pedig 37 százalékra. A tendencia átlagon felüli a magas áramköltségű vállalatok (2022: 25 százalék; 2023: 38 százalék; 2024: 45 százalék), illetve az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalatok esetében. Utóbbiak körében a termelés visszafogása és a termelés külföldre helyezése gondolatával foglalkozó vállalatok aránya a 2022. évi 37 és a 2023. évi 43 százalékról az idén 51 százalékra emelkedett.
A magas energiaárak a vállalatok beruházási tevékenységét és ezáltal innovációs képességét is gátolják. Az iparvállalatok több mint egyharmada állítja, hogy a magas energiaárak miatt jelenleg kevésbé tud befektetni az alapvető működési folyamatokba. Egynegyedük azt állítja, hogy kevesebb forrásuk van az klímavédelembe való befektetésre és az ipari vállalatok egyötöde kényszerül kutatási és innovációs beruházásai elhalasztására.
Összességében „az ipari vállalatok kétharmada veszélyeztetve látja a maga versenyképességét. A termelés tervezett áthelyezésén túlmenően Németországot, mint ipari telephelyet egy másik akut veszély is fenyegeti" – figyelmeztetett a főtitkárhelyettes. „Ha a vállalatok már nem fektetnek be az alapfolyamatokba, az a tevékenységük részletekben történő leszerelését jelenti."
Ami az átalakulás konkrét akadályait illeti, a túl sok bürokrácia és a kiszámíthatóság hiánya szorosan követik egymást. A vállalatok csaknem kétharmada úgy érzi, hogy e két tényező különös terhet jelent. „A szövetségi kormány által a bürokrácia csökkentésével és az engedélyezési folyamatok felgyorsításával tervezett ellenintézkedések még nem tükröződtek érzékelhetően az üzleti gyakorlatban. A vállalati visszajelzések alapján egyértelmű, hogy a jelenlegi állapotok fenntartása veszélyes Németországra, mint gazdasági telephelyre nézve”, figyelmeztetett a kamarai szervezet főtitkárhelyettese.
Romlott a keleti tartományokban az üzleti légkör
A szeptemberben Brandenburgban, Szászországban és Türingiában esedékes tartományi választások kapcsán aligha érdektelen az Ifo gazdaságkutató intézet drezdai kirendeltsége által a keleti tartományok üzleti légköréről készített felmérés rövid bemutatása.
Ezek szerint a keleti tartományok gazdasági hangulati jelzőszáma júliusban az előző havi 92,2-ről 90,2 pontra, ezen belül
- az aktuális üzleti helyzet megítélése a májusi 93,1 és a júniusi 92,8 pontról 90,1, míg
- az üzleti várakozások megítélése a májusi 92,4 és a júniusi 91,8 pontról 90,3 pontra esett vissza.
A keletnémet feldolgozóipari vállalatok aktuális üzleti helyzetüket júliusban rosszabbra értékelték az előző havinál, de az üzleti várakozásaik az előző havival megegyezők maradtak. A szolgáltatási szektorban az üzleti légkör júliusban romlott, ami részint az aktuális üzleti helyzet, részint az üzleti várakozások megítélésének kedvezőtlen alakulásából adódik. Emellett – egymástól eltérő mértékben - a nagy- és kiskereskedelem üzleti légköre is romlott és a felmérésben részt vevő építőipari vállalatok is úgy nyilatkoztak, hogy a júniusinál rosszabb az aktuális üzleti helyzetük megítélése és az üzleti várakozásaik is borúlátóbbak az előző havinál.
A kölni IW gazdaságkutató intézet augusztus első napjaiban nyilvánosságra hozott elemzése szerint a keletnémet tartományokban - Berlin kivételével – a 2021 második és 2022 első, illetve 2022 második és 2023 első fele közötti időszakban csökkent a német munkavállalók száma, s ezt a csökkenést külföldről érkezettekkel kompenzálták. Különösen Szászország és Brandenburg profitál már most is a bevándorlókból – olvasható a tanulmányban.
Amely szerint az egykori NDK területén létrejött öt tartományban több ezer vállalat szenved a szakképzett munkaerő hiányától. Így például Szászországban a vizsgált időszakban mintegy 7,5 ezerrel csökkent a német munkavállalók száma. A külföldi munkavállalók 14,8 ezres, (ezen belül 8,7 ezer az EU-n kívüli országokból érkezettek számának) növekedése nemcsak a létszámcsökkenést ellensúlyozta, hanem a foglalkoztatás növekedéséhez is hozzájárult. „A külföldiek nem lopják el a munkahelyeket a németektől, ahogy egyesek gondolják, hanem jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, s ezzel a jólétünk biztosításához" - fogalmazott Fabian Semsarha, az IW szakértője.
Budapest, 2024. augusztus 5.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagyköv. tanácsos
