Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A német gazdaság 2020. évi fejlődése: nagymértékű -de másoknál szerényebb- visszaesés

2021. január 21.

Január közepén a Szövetségi Statisztikai Hivatal vezetői a koronavírus-járvány miatti korlátozások miatt nem Berlinben, hanem a hivatal wiesbadeni székházából online közvetítés keretében ismertették az érdeklődőkkel a német gazdaság elmúlt évi fejlődéséről szóló első számításaikat. Az Albert Braakmann, a hivatal makrogazdasági osztályának vezetője által ismertetett, véglegesnek természetesen még messze nem tekinthető adatok azt mutatják, hogy bár a koronavírus-járvány nyomán súlyos válságba került a német gazdaság, annak mértéke kedvezőbb az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet egyes nemzetgazdaságai által elszenvedetteknél.

Németország gazdasági teljesítménye a koronavírus-járvány által kiváltott válság miatt tavaly 5, míg a naptárhatástól megtisztítva, (azaz az előző évinél kettővel több munkanap figyelembe vételével) 5,3 százalékkal csökkent a 2019. évihez képest. A szövetségi köztársaság hét évtizedes történetében ennél nagyobb, 5,7 százalékos visszaesésre csak egyszer, a 2009. évi globális pénzügyi válság idején volt példa. Tíz év töretlen, (bár évenként eltérő ütemű, olykor lendületesebb, 2006 után pedig évről évre lassuló, a 2009. és 2019 közötti időszak évi átlagában 1,9 százalékos) növekedése után 2020-ban a német gazdaság mély recesszióba került.

A gazdasági területek sorában egyedül az építőiparban volt 1,4 százalékos növekedés, az összes többi ágazatban visszaesett a teljesítmény. A bruttó hazai termék egy negyedét előállító feldolgozóiparban a visszaesés mértéke 10,4 százalék volt, a sportot és a szórakoztatóipart magában foglaló „egyéb szolgáltatások” területén pedig meghaladta a 11 százalékot. Az ipar a koronavírus hatásait elsősorban az első félévben szenvedte meg, ami elsődlegesen a szállítási láncok átmeneti megszakadására vezethető vissza.

A kereskedelem, közlekedés és vendéglátás teljesítménye 6,3 százalékkal mérséklődött; megjegyezve, hogy ez az átlag nem csak figyelemre méltó különbségeket, hanem egymással ellentétes fejlődési tendenciákat is takar. Az online kereskedelem bővült, a bolti árusítás ugyanakkor számottevő mértékben csökkent, a szálloda- és vendéglátóipar forgalmának visszaesése pedig egyenesen történelmi méreteket öltött.

A járvány okozta bizonytalanság nagyfokú takarékosságra sarkallta a lakosságot, ami a magánfogyasztás 6 százalékos visszaesésében ölt testet. Az állami fogyasztás volumene ezzel szemben 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amiben a kórházi védőfelszerelések és szolgáltatások játszottak meghatározó szerepet. 

A bruttó beruházások 3,5 százalékos csökkenése a legsúlyosabb visszaesés a 2008/2009. évi pénzügyi és gazdasági válság óta. Az építési beruházások 1,5 százalékkal ugyan bővültek, a gépek, berendezések és járművek beszerzése ugyanakkor 12,5 százalékkal csökkent, mint ahogy – bár sokkal kisebb mértékben, 1,1 százalékkal – az egyéb, mindenekelőtt a kutatási és fejlesztési célú beruházások is mérséklődtek. 

A koronavírus-járvány a külkereskedelemben is mélynyomot hagyott: az áru- és szolgáltatás-kereskedelem 2009 óta először csökkent: az export 9,9, az import 8,6 százalékkal. Figyelemre méltó a szolgáltatás-behozatalban tapasztalt visszaesés, ami elsősorban a teljes forgalomban nagy volument képviselő utazási forgalom nagyfokú csökkenéséből adódik.

2020-ban megtört a foglalkoztatottság 14 éve, Angela Merkel kancellársága ideje alatt folyamatos növekedése. Németországban 2020-ban a foglalkoztatottak számának átlaga 44,8 millió volt, 477 ezerrel, 1,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tb-köteles foglalkoztatottak száma  főként a rövidített munkaidő intézménye kiszélesítése folytán nagyjából stabilan alakult, miközben az önállóan foglalkoztatottaké jelentős mértékben csökkent.  

Az állami bevételek (bérekhez kötődő járulékok, fogyasztáshoz kötődő adók, stb.) visszaesése és a kiadások növekedése együttes hatására az állami költségvetésben 2011 óta először keletkezett deficit. A szövetségi állam, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítás teljes hiánya 158,2 milliárd eurót tettek ki, ami a bruttó hazai termék 4,8 százaléka. Ebből a szövetségi költségvetés 98,3; a tartományok 26,1; a társadalombiztosítás 31,8; míg a települési önkormányzatok 2,0 milliárd euróval részesedtek. Az állam eladósodásának a GDP-hez viszonyított aránya több év folyamatos csökkenése után 80 százalék fölé emelkedett, de ez – többek között Francia-, Olasz- és Spanyolország jóval magasabb mutatója miatt - ez még mindig alacsonyabb az Európai Unió, s ezen belül az euró-övezet átlagánál.

Az állami költségvetés 2020-ban keletkezett hiánya a német újraegyesülés óta a második legnagyobb deficit; (megjegyezve, hogy 1995-ben azért keletkezett a negyedszázaddal későbbinél is magasabb a hiány, mert az állami vagyonügynökség, azaz a Treuhandanstalt adósságait akkor vette át az állami költségvetés).

Bár a statisztikusok alapvetően a múlt adatainak feldolgozásával foglalkoznak, Braakmann osztályvezető a közeljövő kilátásaival kapcsolatban megjegyezte: jók az esélyek arra, hogy a mostani leállás után egy erős élénkülés fog bekövetkezni. Ehhez fogyasztási oldalról nagyban hozzájárulhat a 2020-ban összegyűjtött megtakarítások egy részének felhasználása. (Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy a megtakarítási ráta, amely 2019-ban 10,9 százalék volt, az elmúlt évben 16,3 százalékos rekordmagasságba emelkedett.)

Peter Altmaier (CDU) szövetségi gazdasági és energetikai miniszter „drámaian magas számnak” nevezte a gazdasági teljesítmény 5 százalékos visszaesését; noha annak mértéke elmaradt részint a szakértői körökben korábban feltételezettnél, részint pedig a francia és az olasz egyaránt 9, míg a spanyol gazdaság 12 százalékosra becsült visszaesésétől. Egyben megerősítette, hogy a szövetségi kormány a jövőben is rendelkezésre fogja bocsátani a szükséges összeget, „megvédendő a német gazdaságot a helyrehozhatatlan veszteségektől”.

A gazdasági miniszter bizakodik abban, hogy 2021-ben a német gazdaság a koronavírus-járvány ellenére viszonylag gyorsan visszatér a növekedési pályára. A 2020. évi előzetes tényszámok ismeretében újabb előrejelzést egyelőre nem adott; a múlt év őszén a GDP 4,4 százalékos növekedését valószínűsítette. Ami kb. egy százalékponttal alacsonyabb a Német Ipari Szövetség – BDI - évnyitó sajtótájékoztatóján Siegfried Russwurm által megfogalmazott 3,5 százalékos növekedési előrejelzés.

Az ipari szakszövetségek csúcsszervének elnöke továbbra is veszélyeztetve látja az ipari aktivitás élénkülését. Mivel egészen bizonyos, hogy a német gazdaság teljesítménye 2021-ben nem fogja elérni a 2019. évit, „meg kell adni minden esélyt arra, hogy az 2022 félévére sikerüljön”.

Russwurm több kiszámíthatóságot és tervezhetőséget vár a politikától. Emellett – mint fogalmazott - a koronaválság felerősítette a német ipar mélyre ható szerkezeti átalakítása iránti követeléseket. „Ezért kevesebb terhelésre, kevesebb bürokráciára, kevesebb adóra – és jobb infrastruktúrára, az innovációk és invesztíciók erőteljesebb ösztönzésére lenne szükség”, s ennek egy 2030-ig szóló, a beruházási tevékenység élénkítését szolgáló növekedési program formájában kellene testet öltenie. 

A világgazdasági perspektívák az exportorientált német ipar szempontjából nem kedvezőtlenek. „Joe Biden elnökké választása megkönnyíti az utat a multilaterális megoldások és a fair versenyfeltételek megteremtését szolgáló közös kezdeményezések előtt”, mondta; hozzátéve, hogy „Kínából, mint a globális növekedés hajtóerejéből profitálni fognak a vállalataink, ugyanúgy, mint a beruházási megállapodást eredményező megegyezésből is, még ha az nem is nevezhető tökéletesnek.’ A világgazdaságban az erőteljes visszaesést követően esély van egy lassú élénkülésre, de az csak ez év második negyedévében fog bekövetkezni.

Nem csak a BDI új elnöke, hanem - látva a korlátozó intézkedéseknek a járvány súlyosbodása folytán bekövetkezett hatályban tartását, sőt kiterjesztését – közgazdász szakértők széles köre számol azzal, hogy a német gazdaság csak a második, netalán a harmadik negyedévben lép a várva várt élénkülés útjára.

A gazdaság elvárásai a CDU új elnökével szemben

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) január 16-án online formában megtartott kongresszusán Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt, a párt egyik alelnökét választották Németország vezető kormánypártja új elnökévé.

Noha a szeptember 26-ára tervezett szövetségi parlamenti választásokig változatlanul Angela Merkel tölti be a kancellári tisztséget, arra pedig egyelőre legfeljebb csak tippelni lehet, hogy a CDU új elnöke lesz-e a konzervatív ikerpártok közös kancellárjelöltje, a nagy gazdasági szervezetek vezetői – gratulációjuk és jókívánságaik kifejezése mellett – nem mulasztották el az alkalmat, hogy figyelmeztessék az új pártelnököt a gazdaság előtt álló legfontosabb kihívásokra és az azok leküzdéséért teendő lépések, különös tekintettel a német gazdaság versenyképessége erősítésének jelentőségére.  

 

Laschet a pártelnökké történt megválasztása előtti utolsó beszédében – a később legyőzött vetélytársával, Friedrich Merz-cel ellentétben - nem sokat foglalkozott a gazdasággal, abban inkább a bizalom és társadalmi összetartás jelentőségére koncentrált. Annyit azonban a koronajárvány gazdasági és pénzügyi következményei kapcsán megjegyzett, hogy sokat gondol azokra a kis- és közepes vállalatokra, kiskereskedőkre, a szálloda- és vendéglátóiparra és azokra az önálló vállalkozókra, akik ez idő szerint a jövőjükért izgulnak.

Rainer Dulger, a Német Munkaadói Egyesülés (BDA) elnöke a kongresszushoz intézett video-üzenetében – a szervezettel való együttműködés erősítése mellett – „súlypontok képzésére” szólított fel a képzésben és az infrastruktúra-fejlesztésben szükséges beruházásokat illetően úgy, hogy közben a válságra való tekintettel a gazdaság védelmét szolgáló „terhelési moratóriumot” hirdetnek. Ennek az igénynek a választási programokban és a választások utáni új koalíciós megállapodásban is testet kell öltenie.

Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Siegfried Russwurm, a Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke is, felszólítva az új pártelnököt, hogy az „azonnal aktivizálja magát a szükséges beruházások és váltóállítások érdekében”. „A jelenlegi válságmenedzselés és a küszöbön álló választási harc nem szabad, hogy elvonja a figyelmet a dinamikától és a jövőbeni megfeleléstől”, figyelmeztetett a német ipar elsőszámú reprezentánsa, megjegyezve, hogy fennáll a veszélye annak, hogy elvész egy olyan év, melyet „iránymutató döntések” meghozatalára kellene használni. „Épp a jelenlegi válságban mutatkozik meg, hogy a digitalizációnak a közigazgatásban és az egészségügyben való lemaradása növekvő telephelyi kockázatot jelent.” A nagykoalíció nagy infrastrukturális és invesztíciós hiányosságokat hagy hátra.

Russwurm utalt arra, hogy az olyan kihívások idején, mint a koronaválság, a digitalizáció és a klímavédelem, megfelelően finanszírozni kell, s ez nagy követelmények elé állítja a gazdaságot és a társadalmat. „Feltétlenül szükséges, hogy a CDU új elnöke elismerje: Németország telephelyi versenyképessége kulcsfontosságú a növekedés, a jólét és az egyéni felemelkedési esélyek szempontjából. Az ipar egy olyan pártelnököt támogat, aki a erősíti a piacgazdaságot és a vállalatok innovációs erejét.

Wolfgang Steiger, a CDU gazdasági tanácsának főtitkára szerint, (ahol egyébként a pártelnök-választás során legyőzött Friedrich Merz tölti be az egyik alelnöki tisztséget), „Armin Laschetnek olyan tartalmi, strukturális és személyi alapokat kell teremteni, melyekből a párt a 2021-es választási évben profitálni lesz képes. A konjunktúrával kapcsolatos előrejelzések romlására tekintettel nagyobb prioritást kell biztosítani a gazdaságpolitikai profilnak, ha az unió nem akarja a 40 százalék plusz célt szem elől téveszteni. Az újabb drága szociális kiadások és a bürokratikus akadályok kontraproduktívak, rombolják a munkaerőpiacot, a bizalmat és a jólétet“.  

Achim Berg, az infokommunikációs szövetség elnöke Laschet egyik legfontosabb feladatának a digitalizáció előre vitelét tartja a gazdaságban, a társadalomban és az államnál. A koronaválság idején még nyilvánvalóbbá váltak az e területen meglévő hiányosságok. „A CDU-nak az új elnök vezetése alatt …azért kell tevékenykednie, hogy minden ember profitálhasson a digitalizációból“, figyelmeztetett a Bitkom elnöke.

Készítette:
Juhász Imre,
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
A várakozásokkal ellentétben az eredmény jelentős mértékben, 48%-kal nőtt 2019-hez képest és elérte a 4 Mrd eurót.