A Szövetségi Statisztikai Hivatal április utolsó munkanapján nyilvánosságra hozott előzetes számítása szerint
- azt követően, hogy az 2022 utolsó negyedévében 0,4 százalékkal elmaradt a harmadik negyedévitől,
- 2023 első három hónapjában stagnált, azaz a múlt év utolsó negyedévi szinten stabilizálódott
a Németországban előállított GDP mennyisége.
Ez a múlt év első negyedévhez, mint bázishoz képest
- tisztán mennyiségben 0,2 százalékos emelkedést,
- míg a naptárhatás, (azaz a munkanapok számának) figyelembevételével 0,1 százalékos visszaesést
takar.
A statisztikai hivatal gyorsjelentése szerint 2023 első három hónapjában mind a magánháztartások, mind az állam fogyasztási célú kiadásainak mennyisége csökkent, míg pozitív impulzusok a beruházások és az export oldaláról érkeztek.
A múlt év utolsó negyedévivel azonos idei első negyedévi gazdasági teljesítményt az előző negyedévinél 0,3 százalékkal, 150 ezer fővel, ez egy évvel korábbinál pedig 1,0 százalékkal magasabb, az első negyedév átlagában 45,6 millió fős létszámmal érték el, ami foglalkoztatási piac stabil emelkedésére utal. A foglalkoztatottak száma 2023 márciusában 1,0 százalékkal, 446 ezer fővel haladta meg a 2022 márciusit.
Javultak a vállalati várakozások
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése szerint áprilisban a márciusi 93,2-ről 93,6 pontra emelkedett, azaz tovább folytatódott a német üzleti légkör a múlt októbere óta törés nélkül tartó javulása.
Megjegyezve, hogy
- a pozitív tendencia folytatódása az üzleti várakozások 91-ről 92,2 pontra történt javulásának köszönhető,
- miközben az aktuális üzleti helyzet megítélése a múlt év novembere óta először romlott, 95,4 pontról 95 pontra mérséklődött.
„A német gazdaságban kissé javult a hangulat, a német vállalatok aggodalmai enyhülnek, de a gazdaságnak nincs lendülete”, fogalmazott Clemens Fuest, az Ifo elnöke.
Az Ifo-index alakulása 2022 és 2023 áprilisa között
Forrás: www.ifo.de
A főbb gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóiparban az üzleti légkörre jellemző jelzőszám enyhén ismét emelkedett. Ez – a nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan - a jövőbeli fejlődéssel kapcsolatos optimizmus érezhető javulásának köszönhető, miközben a vállalatok aktuális üzleti helyzetüket a korábbinál rosszabbnak értékelték. Az iparvállalatok kapacitás-kihasználása kis mértékben, 84,5 százalékra emelkedett, s ezzel meghaladja a hosszú távra számított 83,6 százalékos mutatót.
A szolgáltatási szektorban véget ért az üzleti légkörnek a korábbi hónapokban tapasztalt javulása, mert mind az aktuális helyzetüket a korábbinál rosszabbra értékelik és – jó ideje először - a következő hónapokra vonatkozó pesszimizmus is erősödött.
A kereskedelem hangulatára vonatkozó index enyhén csökkent, ami az aktuális helyzettel kapcsolatos elégedettség mérséklődéséből és az üzleti várakozásokkal kapcsolatos borúlátás enyhüléséből adódik.
Az építőiparban az üzleti légkörre vonatkozó mutató emelkedett, ami a következő hónapokra vonatkozó várakozások javulásának köszönhető; ugyanakkor az aktuális üzleti helyzet megítélése a 2015 decembere óta mért legalacsonyabb szintre esett vissza.
Bizakodóbb exportőrök
A német exportőr vállalatok körében érezhetően javult a hangulat, az ipar exportvárakozásai kedvezőbbek, mint 2022 februárja óta bármikor. „Az Egyesült Államok erőteljes gazdasági fejlődése és a biztató kínai fejlemények fellendítik a német exporttermékek iránti keresletet" - mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo kutatásvezetője, megjegyezve, hogy „a gyenge évkezdet után a második negyedévben ismét növekednie kell az exportnak".
(A kutatásvezető által említett két ország közül az Egyesült Államoknak a német exportban elért részesedése 2022-ben megközelítette a 10, az exportpiacok sorában negyedik helyet elfoglaló Kínáé pedig a 7 százalékot. Az év első két hónapjában elért csaknem 270 milliárd eurós német export 8,4 százalékkal haladja meg a múlt év első két havit; megjegyezve, hogy ezen belül az Európai Unió tagországaiba irányuló szállítások értéke kereken 10,0, míg az Unión kívüli országokba irányulóké az átlagtól két százalékponttal szerényebben, 6,5 százalékkal bővült.)
A főbb exportőr ágazatok közül az autóipar várakozásai érezhetően javultak, az elektronikai alkatrészgyártók várakozásai viszont kissé romlottak. Az elektromos berendezések, a gumi és műanyag termékek, valamint az üveg és kerámia területén a pozitív és negatív értékek nagyjából kiegyenlítik egymást. A vegyiparban visszatért az optimizmus, ott az exportvárakozásokat jelző mutató 2021 szeptembere óta a legmagasabb értékre emelkedett. A fémiparban az exportvárakozások javultak, de még mindig enyhén kedvezőtlenek.
Létszámbővítést főleg a szolgáltatások területén terveznek
Az Ifo áprilisi felmérése szerint a németországi vállalatok a korábbinál nagyobb hajlandóságot mutatnak az általuk foglalkoztatott létszám növelésére. Mint Klaus Wohlrabe fogalmazott: „a foglalkoztatás növekedése folytatódik, bár a növekedés üteme lassul, részben a népesség csökkenése miatt".
Az Ifo felmérése szerint a foglalkoztatás növekedésének motorjai a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok, miközben az iparban a foglalkoztatási tervekkel kapcsolatos pozitív és a negatív válaszok nagyjából kiegyenlítik egymást. Míg a gép- és a villamosipar új alkalmazottakat keres, addig vannak ágazatok, mint a papíripar és a nyomdák, amelyek inkább létszámleépítést terveznek. „A szolgáltatók körében pedig különösen a turizmus és a rendezvényipar emelkedik ki, mivel azok tevékenysége iránt még mindig nagy a felhalmozott kereslet a fogyasztók körében.". A kereskedelemben úgy tűnik, hogy kevesebb létszámmal is beérik; az építőipar nehéz helyzete pedig a foglalkoztatási tervekben is visszatükröződik, a vállalatok nagyon óvatosak az új alkalmazottak felvételével kapcsolatban.
Szakértői vélemények
Banki közgazdászok meglehetősen óvatosan kommentálták a felmérés eredményeit. Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza szerint „az Ifo üzleti klíma ismételt javulása azt jelzi, hogy a német gazdaság teljesítménye – az első negyedévi stagnálást követően - a második negyedévben valószínűleg ismét növekszik. Nem szabad azonban túlságosan elbizakodottá válni." Fritzi Köhler-Geib, az Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza szerint „a monetáris politika csak idén fejti ki teljes fékező hatását, és a lakossági vásárlóerő csökkenése még egy ideig visszahat. A gazdaság 2023-ban összességében talán el tudja kerülni a zsugorodást, de még egy kedvezőbb alakulás esetén is vélhetően csak kevéssel jut túl a stagnáláson.
„A német gazdaság még messze van a tavaszi láztól" - fogalmazott Ulrich Kater, a Dekabank vezető közgazdásza. A javulás ellenére az üzleti hangulat továbbra is az átlag alatt van. Az emelkedő kamatlábak és a törékeny világgazdaság miatt aligha várható erős fellendülés. Thomas Gitzel, a VP Bank vezető közgazdásza ennél valamivel pozitívabban fogalmazott. „Ahhoz képest, amitől eredetileg tartani lehetett, a német gazdaság rendkívül stabilan teljesít". A német gazdaság viszonylag sértetlenül vészelte át a telet, és az energiaárak is érezhetően csökkentek az elmúlt hónapokban. „De a vártnál jobb fejlődés miatti öröm ellenére a gazdaság jelzőlámpái nem ugranak zöldre", írta Gitzel, többek között a gyengélkedő kiskereskedelemre és építőiparra utalva.
A legkritikusabb véleményt alighanem ezúttal is Dr. Bert Rürup professzor, a Handelsblatt Research Institute (HRI) elnöke, a szövetségi kormány mellett működő független szakértői tanács egykori vezetője fogalmazta meg azzal, hogy – mint a Handelsblattban megjelent kommentárjában fogalmazott – „elfogyott a levegő mindenekelőtt az iparban, amelynek a termelése a legutóbbi múlt növekedése ellenére még mindig elmarad a 2028 tavaszi alattitól, pontosabban a 2016/2017-es évforduló szintjén van. Röviden: hiányzik hat év (!) növekedés. És valódi javulásra nincs kilátás. Az Ifo szerint a feldolgozóipar üzleti légköre alig javult, más felmérések szerint pedig a hangulat tovább romlik.”
Habeck: alkalmazkodóképesség és rugalmasság
Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter egy, a német gazdasági kilátásokról április utolsó napjaiban, (de még a GDP első negyedévi stagnálására vonatkozó információ nyilvánosságra hozatala előtt) úgy fogalmazott, hogy „a koronavírus-járvány után a német gazdaság az energiaválságban is alkalmazkodóképesnek és ellenállónak bizonyult. Különösen a 2022/23-as nehéz télen Németország megmutatta, hogy mire képes, és hogy mit lehet elérni, ha mindenki együtt és következetesen cselekszik: a gázhiányt egy nagy közös erőfeszítésnek, nevezetesen a vállalatok és a fogyasztók takarékossági törekvéseinek köszönhetően sikerült megelőzni. A szövetségi kormány stabilizációs intézkedései megtették hatásukat”, mondta a zöldpárti politikus arra utalva, hogy segítséget nyújtottak a vállalkozásoknak és a magánháztartásoknak a nehéz időkben, s tompították a magas energiaárakat.
A szövetségi kormány várakozása szerint a tartósan nehéz keretfeltételek ellenére fokozatos fellendülés kezdődik, ezért az idei évre vonatkozó korábbi, 0,2 százalékos növekedési előrejelzését 0,4 százalékra felfelé korrigálta, jövőre pedig a fellendülés folytatódására és kiszélesedésére számítva 1,6 százalékos növekedést prognosztizál. A jelenlegi gazdasági mutatók, mint például az ipari termelés, a beérkező megrendelések és az üzleti klíma az év további részében a gazdaság élénkülésére utalnak, mondta Habeck.
Az építési beruházások az építési és finanszírozási költségek növekedése miatt visszafogottak, 4,1 százalékkal elmaradnak a múlt évitől, ezzel szemben a gép- és berendezés-beruházások a világgazdaság, s annak nyomán az export élénkülésével érezhetően növekednek, 2,4 százalékkal meghaladják a tavalyit.
A kormányzati támogatási intézkedések és a növekvő jövedelmek ellenére a magánfogyasztást kezdetben még mindig az inflációval összefüggő vásárlóerő-veszteség fogja terhelni, az az infláció további mérséklődése nyomán csak az év későbbi
szakaszában nyeri vissza lendületét. Számokban kifejezve: a múlt évi 6,9 százalék után, az idén a szövetségi kormány a „normális időkben” még mindig rendkívül magasnak számító 5,9 százalékos inflációval számol, ami csak jövőre mérséklődik 2,7 százalékra.
A kormányzati támogatási intézkedések és a növekvő jövedelmek ellenére a magánfogyasztást kezdetben még mindig az inflációval összefüggő vásárlóerő-veszteség fogja terhelni. Az csak az év későbbi szakaszában nyeri vissza lendületét, ha majd a márciusban 7,4, áprilisban pedig az előzetes szakértői várakozások szerint még mindig 7,3 százalékot kitevő infláció a kormányzat reményei szerint tovább csökken.
Ezért a magán-, továbbá az állami fogyasztás egyelőre megszűnik a fejlődés hajtóereje lenni, mert minimális mértékben mindkettő csökken, a múlt évihez képest. Ugyanezen előrejelzés szerint - a behozatal 0,6 százalékos emelkedése mellett – az export mennyisége a múlt évi 2,9 százalék után az idén csak 1,3 százalékkal bővül, s jövőre gyorsul fel 3,3 százalékra.
(Itt említjük meg, hogy mivel a németországi bérek nominális értéke 2022-ben 2,6 százalékkal, a fogyasztói árak viszont 6,9 százalékkal emelkedtek, a reálbérek átlagosan 4,0 százalékkal mérséklődtek a 2021. évihez képest, ami 2008 óta a reálbérek legnagyobb mértékű visszaesését jelenti.)
A munkaerőpiacon, tekintettel a munkaerő iránti továbbra is magas keresletre, idén és jövőre a foglalkoztatás további, bár némileg kevésbé dinamikus növekedése várható. A munkanélküliségi ráta a múlt évi 5,3 százalékról az idén 5,4 százalékra emelkedik, majd jövőre 5,2 százalékra mérséklődik. A szakemberhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött, ami külföldről származó munkaerő befogadásával, a nőknek a munkaerőpiacra történő fokozott bevonásával és az országban tartózkodó menekültek gyorsabb integrálásával mérsékelhető.
Áprilisban kis mértékben csökkent a munkanélküliek száma
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint a gazdasági tevékenység kétségkívül visszafogott élénkülése folytán áprilisban
- az ez év márciusihoz képest csupán kis mértékben, 8 ezer fővel,
- a múlt év áprilisihoz képest viszont 276 ezer fővel, 2.586 ezer főre
mérséklődött. A munkanélküliségi ráta így megegyezik a márciusival, 5,7 százalékos.
„A munkaerőpiac tavaszi élénkülése áprilisban is gyenge maradt. Ennek egyik oka a gazdaság lassúsága. Összességében azonban a munkaerőpiac stabil állapotban van" - mondta az áprilisi foglalkoztatási adatok nyilvánosságra hozatalakor Andrea Nahles, a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) elnöke.
Készítette: Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata