Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Folyamatosan erősödik Ázsia szerepe a csúcstechnológiát képviselő termékek exportőrei sorában

2022. január 20.

Egy, a GTAI, a német szövetségi kereskedelmi és befektetési információs központ által január közepén nyilvánosságra hozott összeállítás szerint a világ tíz legnagyobb csúcstechnológiai exportőr ország közül hét Ázsiában található. A listát Kína vezeti, míg Németország és az Egyesült Államok az elmúlt évtizedekben folyamatosan veszített a csúcstechnológiát képviselő termékek exportjában betöltött pozícióiból.

A csúcstechnológiai termékek legfontosabb exportországai sorában 2020-ban az első helyet Kína foglalta el, 23,8 százalékos piaci részesedéssel. Kínát nagy különbséggel követte az Egyesült Államok (7,1), Tajvan (6,0), a negyedik helyen Németország (5,7) az ötödiken pedig Dél-Korea (5,0 százalékos részesedéssel).

Ez a piaci felosztás nem volt mindig így. 1990-ben az Egyesült Államok, Japán és Németország vezette a globális rangsort, egyenként kétszámjegyű részesedési aránnyal. Alig egy évtized kellett ahhoz, hogy Kína erősen felzárkózzon, s jóval közelebb kerüljön az első tízhez. 2005-ben Kína leváltotta az Egyesült Államokat a világ vezető csúcstechnológia-exportőrei sorában, s azóta mind az abszolút értéket, mind a piaci részesedést tekintve folyamatosan növelte a versenytársaival szembeni pozícióit.

Kína térnyerésével Németország a világ legjelentősebb csúcstechnológiai exportőrei sorában a harmadikról a negyedik helyre csúszott vissza. A piaci részesedés zsugorodása tekintetében Németország ugyanakkor kevésbé szenvedte meg a kínai versenytársak erősödését és pozíciószerzését, mint más exportáló országok. Miközben az Egyesült Államok 1990 és 2020 között több mint 16 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, Németország esetében ez csak mintegy 5 százalékpont, jóval kevesebb, mint a 14 százalékpontot veszítő Japán pozícióvesztése, s a mintegy 6 százalékpontot veszítő Egyesült Királyságnál is kedvezőbb.

Ugyanakkor a német érdekeltségű vállalatok az idők során egyre nemzetközibbé váltak, s mind többet termelnek külföldön. A külföldi befektetésekkel rendelkező vállalatok ottani tevékenységükkel jelentős mértékben járulnak hozzá a kínai exporthoz, s ez Bernhard Schaaf és Katharina Viklenko, a GTAI szakértői szerint a kimondottan csúcstechnológiai termékek exportja esetében sincs másképp.

Kína mellett mások is felzárkóznak

Kína mellett különösen figyelemre méltó Vietnam fejlődése, melynek az 1990-ben mindössze 0,7, 2010-ben pedig 4,6 milliárd US-dollárt kitevő csúcstechnológiai exportja 2020-ra több mint 100 milliárd dollárra emelkedett. Emellett Tajvan, Dél-Korea és Malajzia számít gyors ütemben feltörekvő csúcstechnológiai szállítónak.

 

 

Feltűnő, hogy az ázsiai gazdaságok – hét helyet elfoglalva - aránytalanul nagy, mintegy háromnegyedes részarányt képviselnek a tíz legfontosabb csúcstechnológiai szállító nemzete sorában, s ugyanezen országcsoport adja a globális csúcstechnológiai kereskedelem csaknem felét.

Az Európai Unióból – Németország mellett - csak Franciaország található a sorban, éppen a tizedik helyen. Tajvan 2019-ben először Dél-Koreát, majd 2020-ban Németországot előzte meg a csúcstechnológiai export terén, míg Malajzia pont a világtörténelembe a koronajárvány éveként bevonuló 2020-ban tett jelentős lépéseket a felzárkózás útján, s ma már az országlista 9. helyén állva Franciaországot is megelőzi. Így fordulhat elő, hogy 2020-ban – mint már utaltunk rá - a globális csúcstechnológiai export többsége, csaknem fele az ázsiai és csendes-óceáni térségből származik.

A csúcstechnológiai termékek exportjának magas szintje gyakran együtt jár az innovációs kapacitások növelésével. Nem véletlen, hogy a világ leginnovatívabb országai vezető pozíciókra tettek szert a csúcstechnológiai termékeket exportálók listáján. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2021-es globális innovációs indexe összeállításánál 132 gazdaságot vizsgált úgy, hogy az mintegy 80 mutatót tartalmaz, beleértve a csúcstechnológiai termékeknek az adott ország teljes exportjában elért részarányát is. Ezen a listán 2021-ben Kína – Japánt is megelőzve – a 12. helyet foglalta el a világ országai sorában.

A kínai kormány régóta törekszik arra, hogy a kiválasztott iparágakban technológiai vezető szerepet érjen el és az olyan állami kezdeményezések alapján, mint a "Made in China 2025", joggal feltételezhető, hogy a világ legnépesebb országa a jövőben tovább fogja erősíteni a csúcstechnológia területén már most is vezető pozícióját.

A csúcstechnológia egyre fontosabb exportcikk

A csúcstechnológia globális jelentősége az évek során megnőtt. Míg 1990-ben a csúcstechnológiai termékek a globális exportnak mindössze 12,8 százalékát tették ki, (a 3.490 ezer milliárd dolláros forgalomból 445 milliárddal részesedtek), addig 2020-ban ez az arány elérte a 18,6 százalékot, (a 17.142 milliárd dolláros globális exportból 3.188 milliárddal részesedett), azaz megközelítette a teljes forgalom egyötödét.

A csúcstechnológiai termékek kereskedelme 2020-ban, a koronavírus-járvány elterjedése évében is meghaladta az általános árukereskedelem teljesítményét: miközben a globális export a 2019. évi 18.591 milliárd dollárról 7,8 százalékkal, 17.142 milliárd dollárra csökkent, a globális csúcstechnológiai export közel 1 százalékkal, 3.158 milliárdról 3.188 milliárd dollárra növekedett. Ez a fejlődés a kommunikációs, számítástechnikai és adattárolási technológiák iránti kereslet fellendülésének köszönhető, ami – többek között - a mobil munkavégzés és az otthoni irodai használat világszerte tapasztalható terjedésére vezethető vissza; s ez a tendencia a GTAI szakértői szerint 2021-ben is folytatódott.

 

A csúcstechnológiai termékek vezető exportőr nemzetei 2010-ben és 2020-ban, a 2020. évi országlista sorrendjében  

Megnevezés

2010, milliárd US $

2020, milliárd US $

Változás mértéke, %

2020. évi világpiaci részarány, %

  1. Kína

460,2

759,6

+65,1

23,8

  1. Egyesült Államok

226,5

226,4

-0,0

7,1

  1. Tajvan

121,5

191,0

+57,2

6,0

  1. Németország

173,7

181,3

+4,4

5,7

  1. Dél-Korea

138,1

160,7

+16,4

5,0

  1. Szingapur

130,3

157,5

+20,9

4,9

  1. Vietnam

4,6

103,8

x

3,3

  1. Japán

132,9

102,7

-23,7

3,2

  1. Malajzia

65,3

87,5

+34,0

2,7

  1. Franciaország

104,1

87,0

-16,4

2,7

Tíz kiemelt ország forgalma

1.453,1

2.057,5

+41,6

64,5

Ebből hét ázsiai ország forgalma

948,8

1.562,8

+64,7

49,0

Teljes forgalom

2.400,0

3.188,0

+32,8

100,0

 

Forrás: GTAI „Umschwung bei führenden Anbietern von Hightech” című tanulmánya, saját számítások

Készítette:
Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!
Ezúton tisztelettel meghívjuk Önt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozata által szervezett webináriumra. Időpont: 2022. június 2., 11:00 óra.