Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Gazdasági kilátások a világban és Németországban - tartós infláció, lelassult növekedés, recessziós fenyegetés

2022. augusztus 10.

Július végén nyilvánosságra hozott nyári előjelzésében a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tovább csökkentette a koronavírus-járvány utáni első várakozásokhoz képest a tavasszal már egyébként is mérsékelt növekedési előrejelzését. A világgazdaság teljesítménye lassulásának oka a tartósan magas inflációban, az ellátási láncok problémáinak elhúzódásában, a koronavírus megfékezését szolgáló kínai korlátozó intézkedésekben és az orosz-ukrán háború hatásaiban keresendő. 

 

A világgazdaság három főszereplőjének – Egyesült Államok, Kína, euró-övezet – közös tulajdonsága, hogy a gazdasági kilátások mindannyiuknál romlottak. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF szakértője szerint – alig több mint két évvel a koronavírus-járvány kitörését követő összeomlás után – a világgazdaság hamarosan ismét a recesszió időszakába kerülhet.

 

Számokban kifejezve: az IMF július végén nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a világgazdaság teljesítménye 2022-ben várhatóan csak 3,2, a jövő évben pedig csupán 2,9 százalékkal fog növekedni, ami az áprilisi becslésnél az idén 0,4, jövőre pedig 0,7 százalékponttal szerényebb dinamikát takar. (Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy 2020-ban a világjárvány miatt 3,1 százalékkal zsugorodott, majd a múlt évben – az egy évvel korábbihoz képest - 6,1 százalékkal emelkedett a világ országainak GDP-je.)

A jelenlegi nagyon magas infláció veszélyezteti a gazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitását - figyelmeztetett a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet, miután júniusban az Egyesült Államokban 9,1, az euró-övezetben 8,6, ezen belül Németországban 7,5 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbihoz képest. Ráadásul hiba lenne azt feltételezni, hogy csak az energiahordozó- és az élelmiszerárak emelkedtek; általános, a termékek és szolgáltatások ennél jóval szélesebb körének ármozgásáról van szó. Mindent egybe vetve éves átlagban az IMF a fejlett ipari országok esetében 2022-re 6,6, 2023-ra pedig 3,3, míg a feltörekvő és fejlődő országokban 9,5, illetve 7,3 százalékos inflációt valószínűsít, ami közel egy-egy százalékponttal meghaladja a néhány hónappal korábban feltételezettet.

Ma már nyilvánvaló: nem teljesül számos szakértő és az Európai Központi Bank azon korábbi várakozása, hogy a magas infláció csupán átmeneti jelenség marad. Ez idő szerint ugyanis számos olyan kockázat terheli a világgazdaságot, ami tovább táplálja az inflációt. Ezek közé tartozik az Oroszországból érkező gázszállítások esetleges teljes, Európát súlyosan érintő leállítása. Ha ez megtörténne, akkor a világgazdaság teljesítménye az idén már csak 2,6, jövőre pedig csupán 2,0 százalékkal emelkedne. Megjegyezve, hogy a 2 százalék alatti értékek nagyon ritkák a világgazdaságban, 1970 óta mindössze öt évben fordult elő.

 

Az amerikai gazdaság számára az IMF 2022 nyári előrejelzésében erre az évre 2,3 százalékos növekedést jelzett, amely 2023-ban 1,0 százalékra mérséklődne. Az euró-övezetben hasonló adatok várhatók 2,6 és 1,2 százalékkal. Németország várhatóan rosszabbul teljesít, ott ugyanezen előrejelzés szerint 2022-ben csupán 1,2, a jövő évben pedig 0,8 százalékos növekedés várható. Kínában pedig, ahol a koronazárlatok mellett a gyengélkedő ingatlanpiac is gondokat okoz, az IMF szakértői ez évre 3,3, a jövő évre pedig 4,6 százalékos növekedési rátát feltételeznek, ami a világ második legnagyobb gazdasági teljesítménnyel rendelkező országában igen alacsonynak számít, (Megjegyezve, hogy a koronavírus kiiktatását szolgáló zárlat nyomán a második negyedévi gazdasági teljesítmény mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az első negyedévit.)

A fejlett ipari országokat magában foglaló Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) augusztus 9-én nyilvánosságra hozott közleménye szerint – az IMF-hez hasonlóan - a növekedés lassulása várható a legtöbb nagyobb gazdaságban, ami magas inflációval, alacsony fogyasztói bizalommal és romló részvényindexekkel párosul. A jelentés a korábban feltételezettnél jóval szerényebb gazdasági növekedést jelzett Kanadában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, valamint Franciaországban, Németországban és Olaszországban. Japánban a vezető mutatók továbbra is a hosszú távú trendhez közeli stabil növekedést jeleznek.

 

A német gazdaság már nem növekszik, sőt megjelent a recesszió veszélye

Európa vezető nemzetgazdasága többszörös nyomás alá került: az energiaárak ugrásszerű emelkedése az inflációt táplálja, az ellátási láncok szűk keresztmetszetei az ipar számára jelentenek súlyos kihívást, s mindezt az ukrajnai háború egyéb hatásai tovább súlyosbítják.

Pedig az idén egész jól indult a német gazdaság: az ország gazdasági teljesítménye az első negyedévben 0,8 százalékkal meghaladta a múlt év utolsó háromhavit, amit azonban a második negyedévben – az első negyedévhez képest – a gazdasági teljesítmény stagnálása követett. „A nehéz világgazdasági körülmények a koronavírus-járvány, a megszakadt ellátási láncok, az emelkedő árak és az ukrajnai háború miatt egyértelműen tükröződtek a gazdaságban”, olvasható a Szövetségi Statisztikai Hivatal negyedéves növekedési jelentésében. Amely szerint a gazdaságot elsősorban a magán- és állami fogyasztási kiadások támogatták, míg a külkereskedelem az importnak az exportnál jóval gyorsabb emelkedése folytán fékezte a növekedést.

2022 január és június között

  • a német export a 2021 első hat havihoz képest – az export-árszínvonalnak a 2021 júniusihoz képest átlagosan 16,5 százalékos emelkedése mellett - 13,5 százalékkal, 764,0 milliárd euróra emelkedett,
  • ezzel szemben a behozatal értéke – elsődlegesen az EU-n kívüli országokból származó behozatal közel 37, ezen belül az Oroszországból származó, zömében energiahordozókból álló import értékének több mint 50, illetve az importárak összességében csaknem 30 százalékos emelkedéséből adódóan - 26,5 százalékkal, 729,7 milliárd euróra bővült,
  • s az így kialakult 34,3 milliárd eurós kiviteli többlet az egy évvel korábbi 96,4 milliárd eurós aktivum alig több mint egyharmada. 

Az év előre haladtával sűrűsödtek a viharfelhők a német gazdaság felett. A június sorrendben az ötödik olyan hónap volt, melyben a német ipar kevesebb megrendelést kapott, mint a megelőző hónapban. (Júniusban a beérkező rendelések volumene 0,4 százalékkal maradt el a májusitól, májusban pedig 0,2 százalékkal az áprilisitól.) S „bár a jelenlegi rendelésállomány – részben az ellátási láncok folyamatos problémái következtében - még mindig nagyon magas, nem valószínű, hogy megakadályozza, hogy a gazdasági problémák kihatással legyenek az ipari termelésre”, véli Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki szerint „a recesszió kockázata növekszik".

Technikai recesszióra - azaz a gazdaság két egymást követő negyedévben történő zsugorodására - számít a Dekabank is. "De az is lehet, hogy a recesszió az idei negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévéig tart" – véli Andreas Scheuerle, a Dekabank szakértője.

Egyrészt a magas infláció gyengíti a fogyasztók vásárlóerejét: "Az emberek nem engedhetnek meg maguknak annyi mindent, mint korábban, s talán nem is akarnak" - mondja Scheuerle. A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet által számított fogyasztói klímaindex július végén azt mutatta, mennyire rossz a vásárlási kedv, amikor a barométer tovább zuhant.

Másrészt a világ-, s mindenek előtt a német ipar elsőszámú értékesítési piacának számító amerikai gazdaság kilátásai is gyengülnek. Mivel az infláció ott olyan magas, az amerikai jegybank sokkal gyorsabban és erőteljesebben szigorítja a gyeplőt, mint az EKB az euróövezetben. Harmadszor: a gázellátással kapcsolatos bizonytalanság is nyomást gyakorol a vállalatokra. A vállalatok valószínűleg spórolnak majd a gázfogyasztáson, és így kevesebbet termelnek, mint ami normális körülmények között lehetséges lenne.

Végül, de nem utolsósorban, jelenleg senki sem tudja felelősséggel megjövendölni, hogy a koronavírus télen milyen gyorsan fog ismét terjedni, s az a betegszabadságra kényszerülők számának emelkedésén keresztül hogyan érinti majd a gazdaságot. Scheuerle úgy véli, hogy Németországban valószínűleg nem lesznek újabb lezárások.

De „mindig számolni kell azzal, hogy egy másik kínai telephely vagy kikötő ideiglenesen bezár. Ennek az ellátási láncokra gyakorolt hatásait tavasszal lehetett látni.”

A Dekabank szakértője szerint a recesszió szinte elkerülhetetlen, de nem valószínű, hogy az olyan súlyos lesz, mint a Lehman-csőd utáni pénzügyi válságban vagy a koronavírus-járvány első hónapjaiban volt. „A német gazdaság a csúcson 0,4 százalékkal zsugorodhat" - becsüli Andreas Scheuerle, aki szerint a gázellátás bizonytalanságai a német ipar legalábbis egy részét arra késztetheti, hogy termelését az energetikai szempontból kedvezőbb helyzetben lévő külföldi országokba helyezze át. A jelenlegi nehézségek ezért hosszú távú strukturális változásokhoz vezethetnek a német gazdaságban.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2020-ban az öt legnagyobb energiafogyasztású ipari ágazat (vegyipar, kohászat és fémfeldolgozás, kőolajfeldolgozás, üveg- és kerámiaipar, papíripar) összességében a teljes ipari energiafogyasztás 76 százalékát használta fel, miközben a teljes német energiafelhasználás kb. egy negyedével részesedő ipar bruttó hozzáadott értékéből való részesedésük alig haladta meg a 20 százalékot. Ugyancsak 2020-ban ez az öt, különösen nagy energiafogyasztással működő ágazat 935 ezer főt, az összes, a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállaló 15 százalékának adott munkát.

Az egészen nyilvánvaló, hogy az ukrajnai háború tovább súlyosbította azokat a problémákat, amelyek már korábban is gondot okoztak a német gazdaságnak. Az emelkedő energiaárak és a tartós ellátási szűk kereszt-metszetek megterhelik az ipart. A zöldpárti Robert Habeck szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter nemrégiben „Németország legnagyobb energiaválságáról" beszélt, amelyet az Oroszországtól való súlyos függőség váltott ki. Ezzel párhuzamosan – mint már utaltunk rá - az elmúlt évtizedek legmagasabb inflációja fékezi a német gazdasági fejlődés egyik fontos hajtópillérének számító magánfogyasztást.

A nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet röviden már idézett felmérése szerint a németországi emberek vásárlási szokásai időközben (és meglehetősen gyorsan) érezhetően megváltoztak; sőt túlzás nélkül állítható, hogy a fogyasztói hangulat történelmi mélypontra süllyedt. Az emberek fokozott mértékben takarékoskodnak olyan, napi szükségletet kielégítő termékekkel, illetve a beszerzésükre fordított kiadásokkal, mint az élelmiszerek és a testápolási termékek. „A megszakadt ellátási láncok, az ukrajnai háború és a meredeken emelkedő energia- és élelmiszerárak miatti aggodalmak mellett most már a gazdaság és a magánháztartások számára elegendő gázellátás iránti aggodalom is megjelent”, idézi a Deutsche Welle Rolf Bürklt, a GfK szakértőjét.

A müncheni gazdaságkutató intézet által számított, mintegy 9 ezer vállalat üzleti helyzetét és a következő hat hónapra vonatkozó várakozásait tükröző ún. Ifo-index júliusban az elmúlt két év legalacsonyabb szintjére esett vissza. „Németország a recesszió küszöbén áll" - mondta számos más szakértővel egyetértve Clemens Fuest, az Ifo elnöke, aki szerint „a magas energiaárak és a fenyegető gázhiány különösen megterhelik a gazdaságot."

Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza – Fuestnél jóval szókimondóbban - úgy fogalmazott, hogy „a német gazdaság máris hanyatlásnak indulhat, s hogy végül milyen rossz helyzetbe kerül, az elsősorban Vlagyimir Putyin orosz elnök kezében van. Ha teljesen leállna a gázszállítás, elkerülhetetlen lenne a mély recesszió." Ami azt jelenti, hogy a német gazdaság már nem növekedne, hanem zsugorodna. (Mint ezen írás bevezetőben már említettük, az IMF nyári prognózisa szerint Németországban 2022-ben mindössze 1,2, míg az Európai Bizottság szerint is csupán 1,4 százalékos éves növekedési dinamika várható.)

„A számok most azt mutatják, amit sok vállalat már hónapok óta mondott nekünk" – kommentálta Martin Wansleben, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) főtitkára a statisztikai hivatalnak a gazdasági teljesítmény második negyedévi stagnálásáról szóló közleményét. „A gazdasági helyzet és az általános feltételek masszívan megváltoztak. Semmi sem fog magától visszatérni a régi kerékvágásba."

„Megváltoztak az idők" - hangsúlyozta a főtitkár, aki szerint „át kell állnunk, ami egy sor olyan intézkedést foglal magában, melyek célja a szűk keresztmetszetek feloldása és a költségrobbanás által sújtott vállalkozások tehermentesítése." Példaként az ellátási láncok diverzifikálását szolgáló új kereskedelmi megállapodások létrehozását említette. Emellett „ugyanilyen fontos a tervezési és engedélyezési eljárások felgyorsítása. Mert most gyorsabb sebességre van szükségünk, nem pedig új fékekre. A vállalatoknak adókedvezményekre is szükségük van, hogy a szükséges beruházásokat finanszírozni tudják", figyelmeztetett a kamarai szövetség főtitkára.

Henrik Böhme, a Deutsche Welle szakkommentátorának augusztus első napjaiban megjelent írása szerint Németország egyelőre nem tud kilépni a válságüzemmódból. Koronavírus-járvány, ukrajnai háború, gázhiány - egyik válság követi a másikat, s mindez még a legerősebb gazdaságot is kizökkenti a normális útról.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az infláció mértéke a 2021 júliusi árszinthez képest eléri a 7,5 százalékot. Ezen belül az energiahordozó- és az élelmiszerárak az átlagot jóval meghaladó mértékben, 35,7, illetve 14,8 százalékkal emelkedtek.

A szakszervezetek legalább az infláció kompenzálását követelik a munkaadókkal a bérekről folytatott tárgyalásokon. A hamburgi dokkmunkások számára például 12,5 százalékos plusz ajánlat van az asztalon - ami a ver.di szakszervezet számára még mindig túl kevés. Ez, valamint a Lufthansa és a földi személyzet között létrehozott, egyes esetekben 19 százalékos béremelést tartalmazó megállapodás egy olyan ún. bér-árspirállal fenyeget, amely tovább serkenti az árak emelkedését.

A frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) szerint a közép- és kisvállalatok körében drámai a hangulat, a vállalati várakozások olyan rosszak, „mint amilyenek általában csak a nagyobb recessziók előtt tapasztalhatók". A drámaian magas energiaárak miatt felmerült az elbocsátások nagy hullámának veszélye, amely egyes vélemények szerint ötmillió munkahelyet érint.

„Németország ismét Európa beteg embere lesz, mint az 1990-es évek végén volt?” – teszi fel a kérdést a DW szakértője. „És mit jelentene Európa számára, ha Németország, a gazdasági mozdony behúzná a féket? Valószínűleg semmi jót. Ezért Európának szolidárisan kell ellenállnia a Kreml energetikai zsarolási kísérleteinek. Ha Putyinnak sikerül megosztania Európát és döntően meggyengítenie gazdaságait, akkor elérte egyik célját. Európának ezt mindenáron meg kell akadályoznia. Az európai szolidaritással és a mindenkori kormányok okos döntéseivel, amelyek valóban segítenek az embereknek a megélhetésük kapcsán felmerülő kérdések és kihívások megoldásában. Az energiatakarékosságra vonatkozó tippek és felhívások nem lesznek elegendőek”, írta a Deutsche Welle szakkommentátora.

 

Szükség van külföldiekre – a munkaerőhiány enyhítéséhez

2022 júniusában Németországban a foglalkoztatottak száma elérte a 45,5 millió főt, ami az elmúlt időszak folyamatos létszámbővülése hatására 1,3 százalékkal, 588 ezer fővel magasabb a 2021 júniusinál.

Az elbocsátások számának a recesszió beköszöntével várható esetleges emelkedése ellenére a vállalkozói szervezetek és a kutatóintézetek nem mondtak le arról, hogy felhívják a politika figyelmét a szakképzett munkaerő fokozódó hiányára. A politika azonban egyelőre csak szavakban partner a probléma orvoslására, a hatóságok pedig – talán a 2015 után beáramlók kapcsán szerzett negatív tapasztalatok nyomán - elzárkóznak a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos feltételek enyhítésétől.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet egy más összefüggésben már idézett, júliusi felmérése szerint az abban részt vevő vállalatok soha nem látott számban, azok csaknem fele (49,7 százaléka) panaszkodott munkaerőhiányra. Melynek következtében sokan kénytelenek felfüggeszteni az üzleti tevékenységüket, és nem tudnak megrendeléseket fogadni, s teljesíteni.

Németországban a népesség lélekszáma nem csökken, hanem növekszik, ez idő szerint mégis 1,8 millió álláshely van betöltetlenül, és sok közülük hazai munkaerő hiányában úgy is marad. Herbert Brücker migrációs közgazdász egy, a „Mediendienst Integration”-nek adott interjújában kifejtette, hogy bevándorlás nélkül a munkaképes emberek száma egy generáció alatt, azaz 2060-ra harmadával csökkenne. Ahhoz azonban, hogy külföldi munkavállalókkal kompenzálják a kiesést, azaz a munkavállalók száma többé-kevésbé állandó maradjon, a számítások szerint évi 400 ezer fő külföldi származású munkavállaló beáramlására és tartós németországi foglalkoztatására lenne szükség.   

 

Készítette:
Juhász Imre
volt németországi külgazdasági szakdiplomata
a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) munkatársa

        

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az IKT szakma legfontosabb szereplői újra találkoznak, hogy megvitassák a digitalizációs irányzatokat, kiértékeljék a megvalósult fejlesztéseket és megismerjék a további lehetőségeket.
A Modern Vállalkozások Programja – Válságálló digitalizáció elnevezésű online eseménye első sorban azt vizsgálja meg, hogy melyek az első és legfontosabb tennivalók a kialakult válsághelyzetben, a kkv-k hogyan tudják csökkenteni a digitalizációs ...