Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Lassult az osztrák gazdaság lendülete, felgyorsult az infláció

2022. június 24.

         A múlt év végi visszaesés után 2022 első három hónapjában erőteljesnek mondható dinamizmus jellemezte az osztrák gazdaságot, melynek teljesítménye 1,5 százalékkal meghaladta a tavaly negyedik negyedévit. A növekedés fő hajtóereje az osztrák exporttermékek iránti kereslet élénkülése volt, ami – értelemszerűen – az ipari termelésre is serkentő hatást gyakorolt. Az első negyedévi bővüléshez kínálati oldalon minden szektor hozzájárult, keresleti oldalon mindenekelőtt a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a lakossági háztartások fogyasztása és az export növekedése játszott ösztönző szerepet.

 

         A világgazdaság teljesítménye az év folyamán tovább növekszik, de ez a növekedés folyamatosan lassuló ütemben megy végbe. A fékeződés – a tartósan magas infláció, az ellátási láncok zavarai, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború tartós következményei – Ausztria gazdasági növekedési lehetőségeit is nagyban behatárolja.

 

A fejlődési dinamika második negyedévben aztán lelassult az év elején tapasztalthoz képest, s ez nagy valószínűség szerint a harmadik negyedévben sem lesz másként. „A kedvezőtlen kínálati sokkok mind inkább tompítják a gazdasági lendületet és növelik az inflációt" – fogalmazott Christian Glocker, a bécsi Wifo gazdaságkutató intézet szakértője, az intézet nyár eleji konjunktúra-jelentése nyilvánosságra hozatalakor.

 

Tény, hogy a főbb mutatók a gazdaság lassulását jelzik. A WIFO konjunktúraindexe májusban jóval az előző havi érték alatt volt, de a pozitív tartományban és a hosszú távú átlag felett maradt. Májusban az UniCredit Bank Austria beszerzési menedzserindexe is csökkent az előző hónaphoz képest és a fogyasztói bizalom alacsony szintje is a kilátások nehezebbe fordulására utal.

 

A második negyedévi lassulás ellenére az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) 2022-re 3,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, feltételezve, a turizmus és a vendéglátás területén nem következik be további megtorpanás. „A Covidot még mindig kockázatnak tekintik, de az már nem valós fenyegetés" – fogalmazott Robert Holzmann, az OeNB elnöke.

 

A nemzeti banki szakértők szerint a következő két évben a növekedés az ideinek várhatóan csak a fele, 1,9 százalékos lesz. „Ez azon a feltételezésen alapul, hogy az év végéig sikerül megoldást találni, az ukrajnai háborúra, és hogy az Oroszország elleni szankciók legalább 2024-ig érvényben maradnak" - mondta a bankelnök.

 

Ismét előtérbe kerül a munkaerőhiány, miközben az árak erőteljesen emelkednek

 

Az összességében felfelé mutató általános gazdasági bővülés pozitív hatást gyakorolt a munkaerőpiacra. A foglalkoztatottak száma májusban 2,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezzel párhuzamosan azonban visszatért a válság előtti években megtapasztalt munkaerőhiány is: a WIFO legutóbbi konjunktúra-felmérése szerint a szakképzett munkaerő hiánya a gazdasági tevékenység legfőbb akadályává lépett elő, mivel ennek mértéke ma már nagyobb, mint a koronavírus-járvány előtt volt.

 

Az infláció tartósnak mutatkozik és rendkívül magas. A termelői árak hosszú ideje megfigyelhető kétszámjegyű növekedési üteme egyre inkább megjelenik a fogyasztói árakban. Ez utóbbi áprilisban 7,2 százalékra növekedett, a múlt év áprilisival összehasonlítva, a májusra vonatkozó első gyorsbecslés szerint ugyancsak év/év összehasonlításban a fogyasztói árak növekedése 8 százalékra emelkedett. 

 

Az OeNB inflációs előrejelzését egyértelműen az ukrajnai háború és a horrorisztikus energiaárak uralják. A jegybank szakértői 7,0 százalékos inflációs rátára számítanak az idén; megjegyezve, hogy az csúcsot várhatóan júliusban éri el, majd az év végéig lassan mérséklődik az infláció mértéke.

 

Egy, az Európai Bizottság megrendelésére a Wifo intézet által készített, 1.525 vállalat megkérdezésén alapuló felmérés június közepén nyilvánosságra hozott eredményei szerint az ukrajnai háború növelte az osztrák gazdasági szereplők körében érzett bizonytalanságot. Különösen érintettek a nagyvállalatok, illetve a feldolgozóipari vállalatok, melyek közül a legtöbben az energia- és az inputárakat nevezték meg bizonytalansági tényezőként. A háború által érintett cégek általában pesszimistábban ítélik meg az üzleti helyzetüket, s azt feltételezik, hogy gyakrabban kell emelniük eladási áraikat. Az anyagi javakat termelő cégek termelésük többsége csökkenését vetítette előre arra az esetre, ha szűkül a rendelkezésre álló földgáz mennyisége.

 

 

Harald Breit, a Deloitte ausztriai szervezetének vezérigazgatója egy, a Trend című gazdasági hetilapban megjelent interjúban ismertette a tanácsadói szolgálat által az osztrák gazdaság felsővezetői körében a közelmúltban készített felmérés tapasztalatait. A vállalatvezetők szerint az osztrák gazdaság hosszú óta a legnagyobb kihívásokkal néz szemben. Egyrészt – még nem sikerült teljesen leküzdeni a koronavírus-járvány következményeit, másrészt – az ukrajnai háború messzemenő gazdasági hatásokkal jár. A vállalatok által leküzdendő kihívások a folyamatosan emelkedő költségektől - kulcsszavak: infláció, bérköltségek és energiaárak - a munkaerőhiányig, a globális ellátási láncok mindenütt jelenlévő problémáin át a nyersanyaghiányig terjednek.

 

A vezérigazgató szerint nemzetközi összehasonlításban Ausztria évek óta a középmezőnyben található. Egyelőre azonban „egyértelműen alulteljesítünk. A legjobbakhoz kell mérnünk magunkat, elsősorban a skandináv országokhoz, s azt a célt kell kitűznünk magunk elé, hogy a következő néhány évben Európa első öt helyezettje közé kerüljünk. Ehhez azonban meg kell változtatnunk az olyan kérdésekhez való hozzáállásunkat, mint az oktatás, a kutatás és fejlesztés, valamint általában a vállalkozói szellem. Emellett végre bátrabban kell kezelnünk az olyan témákat, mint a bürokráciamentesítés és a digitalizáció.”

 

A keretfeltételek javítását szolgáló állami beavatkozások szükségességéről szólva Breit emlékeztetett arra: a vállalkozásoknak világos elképzeléseik vannak arról, hogy mit kell tenni az üzleti tevékenység feltétel-rendszerének javítása érdekében. A legsürgetőbb, egyben leghatékonyabb intézkedések sorában a megújuló energiaforrások elterjesztését, az adminisztráció digitalizálását, a béren kívüli juttatások és a jövedelemadók csökkentését, valamint a környezetvédelmi technológiákba történő beruházások ösztönzését említették. Különösen az energiaellátási kérdésekben ég a ház, mert „a következő évek jóléte mindenekelőtt azon múlik, hogy milyen gyorsan sikerül a megújuló energiákra való átállás”.

 

„Az osztrák vállalatok sikerei, különösen a kkv-szektorban, ezekben a bizonytalan napokban azt mutatják, hogy a gazdaság nagy része mennyire rugalmas és válságálló. Ezt bizonyítja az a számos vállalat, amelyet 2021-ben az program keretében díjazhattunk. Ebben a programban az idén is számos ígéretes vállalat vesz részt, ami reményt kölcsönöz Ausztria, mint gazdasági telephely jövőjére nézve”, mondta a Trendnek adott interjúban a Deloitte osztrák szervezetének vezérigazgatója.  

 

Készítette:

Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata

  

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
A Wifo előzetes becslése szerint júliusban a GDP már csak 2,2 százalékkal haladta meg a múlt év júliusit, ami fél százalékponttal alacsonyabb júniusinál, a májusra számított 5,1 százalékos növekedési dinamikáról nem is beszélve.