Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Mérsékelt optimizmus jellemzi a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatokat

2023. május 23.

A világ országaiban működő német érdekeltségű kamarai szervezetek ez év tavaszán ismét elkészítették az állomáshelyükön működő német érdekeltségű vállalatok aktuális helyzetmegítéléséről, üzleti kilátásairól, továbbá beruházási és foglalkoztatási terveiről szóló konjunktúra-jelentést.

 

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által készített felmérésben az idén minden korábbinál több, összesen 249, részben feldolgozóipari (45 százalék), részben kereskedelmi (19 százalék), részben pedig szolgáltatási (36 százalék) tevékenységet folytató vállalat vett részt.

 

A felmérés eredményei szerint a gazdasági és üzleti várakozások tekintetében a 2022 őszi állapothoz képest érezhetően javultak az értékelések. Saját üzleti kilátásaikat ugyanakkor kedvezőtlenebbnek értékelték a felmérésben részt vevő vállalatok, mint a megelőző tíz évben bármikor. A beruházási tervek és a foglalkoztatási szándékok összességében pozitívak, sőt kissé javultak az egy évvel ezelőttihez képest, ami arra utal, hogy a vállalatok a gazdasági visszaesést átmeneti jelenségnek tekintik.

 

A felmérésben részt vevő vállalatok saját vállalkozásukat fenyegető kockázatként az energiaárak változását említették, amit a szakképzett munkaerő hiánya és az árfolyamváltozások követtek. Ezek a kockázatok a régió más országaiban is hasonló mértékű gondot jelentenek. A jogbiztonságot, pontosabban annak hiányát az idén a felmérésben részt vevő vállalatok csaknem 30 százaléka említette az üzleti kockázatok sorában. Az olyan, a telephelyi feltételek meghatározó tényezők megítélése, mint a munkaerőpiaci feltételek és a gazdaságpolitikai keretfeltételek, enyhén romlott. A térség más országaival összehasonlítva a magyarországi elégedettségi értékek többnyire az átlaghoz közelítenek, de sok esetben enyhe romlás volt tapasztalható.

 

Mindent egybe vetve a 2021-2022-es 88 százalékos rekordszintről 79 százalékra csökkent azon vállalatok aránya, amelyek ma ismét Magyarországot választanák befektetési telephelyként. Ez az érték a térség 16 országa átlagában 85, ezen belül négy országban 90 százalék fölött van, Észtországban pedig 100 százalék.

 

 

 

Konjunkturális kilátások megítélése: a világ nagy földrajzi térségei jelentős különbségeket mutatnak

 

A világ országaiban működő kamarai szervezetek 5.100 tagvállalat véleményén alapuló felmérését, (melynek a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara – DUIHK – a bevezető fejezetben ismertetett felmérése is részét képezte), összességében a mérsékelt derűlátás jellemzi, ami a múlt év őszinél pozitívabb, de összességében továbbra is „nagyon nyomott” optimizmust takar.

 

A nemzetközi telephelyük gazdasági fejlődési kilátásait tekintve a következő tizenkét hónapra javulást (28 százalék) és romlást (27 százalék) váró vállalatok nagyjából egyensúlyban vannak. „Az optimisták aránya így az előző felméréshez képest 11 százalékponttal nőtt, a pesszimistáké pedig 20 százalékponttal csökkent" - mondta Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint azonban „a várakozások összességében továbbra is nagyon óvatosak, mérföldekre sincs jele egy valódi fellendülésnek."

 

A kedvező, illetve kedvezőtlen helyzetet mutató térségek között rendkívül nagyok az eltérések:

  • az euró-övezetnek a teljes német kivitel közel négy ötödét felvevő országaiban többségben van a konjunkturális helyzet romlását váró vállalatok aránya (27 százalék) a konjunkturális helyzet javulására számítókkal (21 százalék) szemben;
  • Kínában (40 százalék), Afrika, valamint a Közép- és Közel-Kelet országaiban (38 százalék), Ázsia és a csendes-óceáni térség többi országában (35 százalék), Észak-Amerikában (29 százalék) és Európa EU-n kívüli országaiban (28 százalék) a konjunkturális helyzet javulását váró német érdekeltségű vállalatok aránya meghaladja az euró-övezet országaira számított 21 százalékpontos mutatót, ezzel szemben Dél-Amerikában (18 százalék), valamint az EU-nak az euró-övezethez nem tartozó országai plusz Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban (16 százalék) elmarad attól.    
  • A konjunkturális helyzet romlására számító vállalatok Kínában (19 százalék), Észak-Amerikában (17 százalék), továbbá Ázsia és a csendes-óceáni térség többi országában (16 százalék) jóval alacsonyabb, azaz kedvezőbb a teljes világgazdaságra, s azon belül az euró-övezet országaira számított 27 százalékos átlagnál, s csak az EU-nak az euró-övezethez nem tartozó tagországai plusz Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportban (43 százalék), Dél-Amerikában (42 százalék) és az EU-hoz nem tartozó egyéb európai országokban (35 százalék) magasabb, azaz kedvezőtlenebb a világ, s ezen belül az euró-övezet országai átlagánál.

 

Vállalati várakozások: Európa a sor végén kullog

 

Saját üzleti várakozását a felmérésben részt vevő vállalatok 47 százaléka jónak, 42 százaléka pedig változatlannak tartja, míg azok romlását csupán 11 százalék jelezte.

 

A saját üzleti kilátásaik javulását jelző vállalatok aránya az összes Európán kívüli térségben meghaladja a világátlagot: az ázsiai és csendes-óceáni térségben 56, Afrikában, továbbá a Közép- és Keleten 54, Kínában 51, Észak-Amerikában pedig 50 százalék. Ezzel szemben a 47 százalékpontos átlagnál kedvezőtlenebb az euró-övezet országaiban (42 százalék), az EU-n kívüli európai országokban (37 százalék), az Európai Unió euró-övezeten kívüli országai, továbbá Svájc, Norvégia és az Egyesült Királyság alkotta országcsoportról (34 százalék) nem is beszélve.

 

Ennek megfelelően a saját üzleti várakozásaikat borúlátóan megítélő vállalatok aránya e két utóbbi országcsoportban a legmagasabb: az EU-hoz nem tartozó európai országokban 19, az EU euró-övezethez nem tartozó országaiban plusz Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban 16, ezzel szemben az euró-övezet országaiban csupán 12 százalék.

 

 

A beruházási és foglalkoztatási szándékok alakulása

 

A felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalatok beruházási és foglalkoztatási szándékai összhangban vannak saját üzleti kilátásaik megítélésével. Így a beruházásaik növelését tervező vállalatok aránya összességében 36, ezen belül Észak-Amerikában, továbbá Afrikában és a Közép- és Közel-Keleten egyaránt 44, az EU-n kívüli európai országokban 41, míg az ázsiai és csendes-óceáni térség országaiban (Kína nélkül) 40 százalék.

 

Az euró-övezet országaiban (33 százalék), az EU euró-övezeten kívüli országaiban plusz Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban (32 százalék) 3-4 százalékponttal elmarad a 36 százalékos világátlagtól, Kínában pedig a beruházásaik csökkentését tervező vállalatok aránya (24 százalék) megközelíti a beruházásaik növelését tervező vállalatokét (26 százalék).   

 

A foglalkoztatási szándékok tekintetében más a helyzet: ott a létszámbővítést tervező vállalatok világátlaga 38 százalék. Ezt meghaladja az Észak-Amerikában és az ázsiai és csendes-óceáni térség országaiban (Kína nélkül) számított egyaránt, valamint az euró-övezet országaiban kimutatott 43 százalék. Az EU euró-övezethez nem tartozó országaiban plusz Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban ezzel szemben csak minden harmadik, Kínában pedig csak minden negyedik, a felmérésben részt vevő német érdekeltségű vállalat tervez létszámbővítést.

 

A kockázati tényezők átrendeződése

 

A német érdekeltségű kamarák által a világ országaiban működő tagvállalatok körében végzett felmérés szerint 2022 ősze és 2023 tavasza között számottevő átrendeződés ment végbe a tevékenységük következő tizenkét hónapra vonatkozó kockázati tényezőiben. A legmarkánsabb változás, (azaz javulás) a szállítói láncok zavarainak megítélésében mutatkozik: amíg a múlt év őszén ezt a vállalatok 42 százaléka jelezte tevékenysége akadályaként, addig 2023 tavaszára ez az arány 24 százalékra esett vissza.

 

Emellett

  • nem ilyen drasztikusan, de jelentősen mérséklődött a nyersanyagárak (42-ről 33 százalékra), az energiaárak (41-ről 35 százalékra), kisebb mértékben a kereslet alakulása (41-ről 38 százalékra) és az árfolyamkockázatok (33-ról 28 százalékra) gazdasági tevékenységet fékező hatása, 
  • jelentősen megnőtt a szakemberhiány (32-ről 40 százalékra) és a foglalkoztatási költségek emelkedésének (28-ról 34 százalékra), mint a gazdasági tevékenységet nehezítő tényező jelentősége, míg
  • a gazdaságpolitikai keretfeltételek (39 százalék) üzleti tevékenységet befolyásoló hatásának megítélése nem változott.

 

 

„A pesszimista vállalatok aránya tíz százalékponttal csökkent, az optimistáké viszont tíz százalékponttal nőtt" - mondta a felmérés eredményeit összegezve Volker Treier, a kamarai szövetség külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese, aki szerint ahhoz, hogy a világ országaiban tevékenykedő német érdekeltségű vállalatok továbbra is megbirkózzanak az őket érintő kihívásokkal, „tevékenységükre nézve bátorító politikai keretfeltételekre van szükség. Ezek közé tartozik a kereskedelmi megállapodások megkötése, például a Brazíliát, Argentínát, Paraguay-t és Uruguay-t magában foglaló Mercosurral."

 

 

Készítette:  
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
Parragh László, az MKIK elnöke előadást tartott a Napi.hu gazdasági konferenciáján