Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Németországban mérsékelték az idei gazdasági növekedési várakozásokat

2021. március 30.

Az Angela Merkel szövetségi kancellár és a tartományok kormányfői által március utolsó teljes hetében folytatott video-konferencián megállapodás született a koronavírus-járvány elhúzódása folytán korábban bevezetett korlátozó intézkedések április közepéig tartó meghosszabbításáról. Amit a nagy gazdasági szervezetek tiltakozásának hatására alig több mint huszonnégy órával később a húsvéti ünnepekre bejelentett szigorítások visszavonása követett. Márciusban a megbetegedések és a halálesetek száma Németországban is folyamatosan emelkedett, a koronavírus-járvány halálos áldozatainak száma a hónap végére megközelítette a 80 ezret. Közben a járvány elhúzódása és súlyosbodása folytán a tekintélyes kutatói műhelyek sorra mérsékelték az ország gazdasági növekedésére vonatkozó korábbi várakozásaikat.    

Ifo: a növekedési kilátások romlottak, a vállalatvezetők többsége mégis derűlátó

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet március utolsó dekádjában negyvennyolc óra elteltével két, látszólag egymásnak mondó előrejelzést hozott nyilvánossága. Egyrészt – a 2021-re vonatkozó növekedési várakozását a három hónappal korábbi 4,2 %-ról a többi kutatói műhely előrejelzéseihez képest még mindig magasnak számító 3,7 %-ra mérsékelte, (ezzel szemben a 2022. évit 2,5 %-ról 3,2 %-ra emelte). „A koronaválság elhúzódik és hátráltatja a várt erőteljes fellendülést”, fogalmazott Timo Wollmershäuser, az intézet konjunktúrajelentésekért felelős vezetője az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor.

A müncheni kutatásvezető – intézetük másokéval összehasonlítva még mindig figyelemre méltóan derűlátó növekedési várakozása ellenére – nem rejtette véka alá azon véleményét, hogy „míg a télen a gazdaság erőteljes növekedéséből indultak ki, az előrejelzést az oltási káosz és a politika orientációhiánya miatt korrigálniuk kellett”, s hogy a járvány elhúzódása (és az oltások beadásának vontatottsága) folytán fokozatosan mérséklődnek az ország gazdasági növekedésével kapcsolatos várakozások.

Dr. Clemens Fuest, az Ifo elnöke március 22-én, azaz még az előrejelzés nyilvánosságra hozatalát megelőzően tartott előadásában hangsúlyozta, hogy „egy rendezett oltási stratégia és a tesztek tömegessé tétele” döntő jelentőségűek a gazdaságnak a normális kerékvágásba történő visszatéréséhez. Addig is javasolja – többek között – olyan ún. zöld zónák meghatározását, ahol az egyes vállalatokat, működő oktatási intézményeket, bevásárlóközpontokat megfelelő tesztstratégiával és a mobilitás teszt alkalmazásához kötésével védenék.  

A növekedési várakozások csökkentésének ellentmondó, de kimondottan pozitív jelzés a német vállalatvezetőknek az év elején tapasztalthoz képest egyértelműen javuló hangulata. A 9 ezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló, a vállalatvezetők aktuális

helyzetmegítélésén és a következő fél évre vonatkozó üzleti várakozásain alapuló Ifo-index – mindenek előtt „az erőteljes ipari konjunktúra következtében” – a februári 92,7 pontról márciusban 96,6 pontra, 2019 júniusa óta a legmagasabb értékre emelkedett.

A vállalatok összességében elégedettek az aktuális üzleti helyzetükkel, ami „a következő hónapokat illetően a derűlátás visszatérésével párosul”, mondta Clemens Fuest a felmérés eredményeinek bemutatásakor. „A fertőzések számának emelkedése ellenére a német gazdaság bizakodóan vág neki a tavasznak”, mondta az intézet elnöke. A jelek szerint a korábbi felméréshez képest a szolgáltatási szektor üzleti légkörét jelző szám is „egyértelműen javult”, miközben a vendéglátásban és a turisztikában továbbra is „nagyon rossz a helyzet”, s ez a kiskereskedelemben sincs másképp, bár „ott a helyzet már nem olyan rossz, mint az előző hónapban volt”.

Megbicsaklott dinamika                               

A münchenihez hasonlóan – az ősszel jelzett 4,0-ről 3,0 %-ra – a kölni IW, továbbá a berlini DIW gazdaságkutató intézet is mérsékelte korábbi előrejelzését, ami megegyezik a szövetségi kormány prognózisával, s alig marad el a kormány mellett működő független szakértői tanács (a korábban jelzettnél ugyancsak jóval alacsonyabb) növekedési várakozásától.

„A könnyítésekből, a fellángoló járványtörténetből és az ismétlődő zárásokból adódó mix mindenek előtt a szolgáltatások területeit érinti”, a vállalati csődök száma jóval meghaladja a 2020. évit, sürgetően fontos a járvány leküzdésének és a jövő beruházásainak felgyorsítása” – ezek a DIW március végén nyilvánosságra hozott előrejelzésének, megállapításaiban más kutatói műhelyekkel egybe vágó megállapításai. „A korlátozások enyhítései, a fertőzések számának emelkedése és az oltási tevékenység lassúsága stop-and-go irányvonalra küldik a német gazdaságot”, olvasható a jelentésben.  A változás súlyosságára utal, hogy a berlini intézet a múlt év decemberében még 5 %-os növekedést prognosztizált.

Marcel Fratzscher, a DIW elnöke az előrejelzés nyilvánosságra hozatalakor úgy fogalmazott: „A német gazdaság nehéz év előtt áll. … A politika eljátszotta a bizalmat és elveszítette a szavahihetőségét, mert késedelmesen cselekedett és a végén egyértelműen eltávolodott az irányvonalától. A nyitást szolgáló törekvések ellenére újabb korlátozásoknak kell következniük, hogy ne vesszen el a járvány feletti ellenőrzés. Sok vállalat már most a szakadék szélén áll, sokuk tőkeellátottsága nagymértékben csökken. Olyan, minden eddiginél sürgetőbb meggyőző tervre van szükség a világjárvány kezelésére, amely hiteles kilátásokat nyit meg a társadalom és a gazdaság számára. "

A fejlődési dinamika megtörése okát az apai ágon magyar származású Gábor Steingart az ún. nyájimmunitás eléréséhez vezető út lassúságában látja. A neves publicista szerint az egyes nemzetállamok által követett „oltási dinamika 2021 és 2022 döntő növekedési hordozója”. Az az ország, amely gyorsan eléri a nyájimmunitást, megteremti a belső gazdaság gyors nyitása és globális értékteremtési láncokhoz való gyors kapcsolódás lehetőségét, ezzel szemben  a „jo-jo-lockdown” – mint fogalmaz – „lassítja a belföldi fogyasztást, fékezi az utazásokat és korlátozza a globalitást”.

Így fordulhat elő, hogy

  • míg az Egyesült Államokban júniusra elérik a lakosság 70-80 %-os átoltottságát, 2021-re a Morgan Stanley befektetési bank 8,1 %-os gazdasági növekedést valószínűsít, a munkanélküli segélyt igénylők száma pedig a járvány kitörése óta tapasztalt legalacsonyabb szintre süllyedt,
  • addig a Németországban a nyájimmunitásnak a legjobb esetben is csak az utolsó negyedévben való elérése folytán – példának okáért - a független szakértői tanács mindössze 3,1 %-os növekedést valószínűsít, s ez idő szerint 6 millió ember, a munkaképes korú lakosság 17 %-a munkanélküli vagy rövidített munkaidőben foglalkoztatott,

írja Gábor Steingart, hozzátéve, hogy „a német Missmanagement emberéletekbe, állásokba és kézzelfogható jóléti veszteségekbe kerül”.    

A szakszervezetekhez közeli Hans Böckler alapítvány düsseldorfi székhelyű makrogazdasági és konjunktúra kutatóintézete (IMK) a koronajárvány miatti korlátozások fenntartása ellenére március utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott előrejelzésében a többi kutatói műhely által feltételezettnél jóval erőteljesebb élénküléssel számol a német gazdaságban: 2021-re 4,9, 2022-re pedig 4,2 %-os növekedést valószínűsít. „Orvosi szempontból még messze nincs legyőzve a koronajárvány és továbbra is maradnak a kockázatok. De gazdaságilag megvannak a feszültség enyhülésének jelei az igen kemény 2020-as esztendő után”, fogalmazott Sebastian Dullien, az IMK tudományos igazgatója az előrejelzés nyilvános bemutatásakor; hangsúlyozva, hogy a növekedés egyik fő hajtóereje - a külkereskedelmi forgalom és a beruházások mellett - a magánfogyasztás lehet. Megjegyezve, hogy ez utóbbi szempontjából nem mellékes, hogy mikor tudják feloldani a korlátozásokat és a fogyasztók mikor kezdhetik meg a válságban felhalmozott megtakarításaik elköltését. 

A nagy gazdaságkutató intézetek mind gyakrabban tesznek kísérletet a német gazdaságnak a járványból adódó veszteségei számszerűsítésére. A Clemens Fuest, az Ifo elnöke a koronavírus-járványnak a német gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatásairól szóló előadásában bemutatott számítás szerint Németországot 2020-ban és 2021-ben a 2019. évihez képest a bruttó hazai terméke 9,4 %-ának megfelelő 325 milliárd euró veszteség éri, azaz két év alatt ennyi a GDP kiesése ahhoz képest, ha nem következett volna be a járvány, (megjegyezve, hogy ez a szám a járványból adódó összes veszteségek és többletterhek csak egy részét tartalmazza). Ez azonban jóval alacsonyabb az euró-övezet 13,3, ezen belül a francia gazdaság 14,7 és az olasz 15,4 %-os veszteségénél, az Egyesült Királyság 18,4 %-os veszteségéről nem is beszélve, ugyanakkor jóval kedvezőtlenebb az Egyesült Államok gazdasági teljesítményében ugyanígy két évre becsült 6,8 %-os visszaesésnél.  

Munkaerőpiaci hatások

„A szövetségi kormány azzal számol, hogy őszre a lakosság szignifikáns részét az őszig be fogják oltani, ezért októbertől már nem számolunk azzal, hogy a koronajárvány nyomán bevezetett védőintézkedések hátrányosan érintik a gazdaságot”, olvasható a Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutatási Intézet (IAB) szintén március végén nyilvánosságra hozott előrejelzésében.

Amely szerint a munkanélküliek száma – azt követően, hogy a 2019. évi 2,27 millió főről tavaly 2,70 millióra emelkedett – az idén 110 ezerrel, 2,59 millióra mérséklődik. Az IAB szakértői negatívnak éppenséggel nem mondható hangnemben mégis úgy fogalmaznak, hogy „a korona kemény csapás volt a munkaerőpiacra, de rosszabb is lehetett volna. Egy mindenre kiterjedő összeomlást sikerült elkerülni.”

2021-re az IAB kutatói a tb-köteles foglalkoztatottak számában 260 ezer fős emelkedésre és 33,8 milliós éves átlaglétszámra számítanak. A változás iránya ugyanakkor ágazatonként rendkívül differenciált: miközben a kereskedelemben, a közlekedésben és a vendéglátóiparban éves átlagban 30, a feldolgozóiparban pedig 90 ezer fős csökkenést várnak, addig a közszolgáltatások, az oktatás és az egészségügy területén 190, míg az építőiparban 30 ezer fős létszámbővülést valószínűsítenek. A legnehezebb helyzet a rövidített munkaidő intézménye által nem érintett „minijob”-ban és egyéni munkavállalóként foglalkoztatottak körében tapasztalható, utóbbiak 3,8 milliós fős állománya a kilencvenes évek közepe óta a legalacsonyabb.

A müncheni Ifo szerint a munkanélküliek száma az idén 2,70 millióról 2,65 millió főre, a munkanélküliségi ráta 5,9-ről 5,8 %-ra mérséklődik. Februárban 2,8 millió főt foglalkoztattak ún. Kurzarbeit keretében. Tekintettel arra, hogy még hátra van egy komolyabb csődhullám, számolni kell azzal, hogy az ottani elbocsátások nyomán legalábbis egy átmeneti időszakban emelkedni fog az állást keresők száma. A foglalkoztatási helyzet számottevő javulása, a munkanélküliségi ráta 5,3 %-ra történő mérséklődése csökkenés csak 2022-ben valószínűsíthető. 

Folytatódik az állami eladósodás

Az állami költségvetés hiánya az idén el fogja érni a bruttó hazai termék 4,7 %-át, s jövőre sem fog annak 3 %-a alá csökkenni. A járvány – a gazdasági teljesítményre, továbbá korábban betervezett állami bevételek elmaradásán és pótlólagos kiadások

keletkezésén túlmenően – egyre mélyebb különbségeket okoz a gazdaságban a múlt évi visszaesés után mind inkább magához térő működő ipar és a korlátozásokat továbbra is nagyon megérző és megszenvedő más ágazatok között. 

Maga a világgazdaság is megosztott: miközben Kína és az Egyesült Államok viszonylag gyorsan túljutott a koronaválság miatti válságon és pozitívan járulnak hozzá a világgazdasági konjunktúrához, az euró-térség országainak gazdasága a járvány harmadik hullámának hatása alatt tovább gyöngélkedik.

Európa államai megtapasztalták, hogy a koronavírus-járvány leküzdéséből adódó kötelezettségek sokba kerülnek. Németországban a szövetség, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítás együttes adósságállománya 2020. szeptember végére a 2019 év véginél 15,6 százalékkal, csaknem 300 milliárd euróval magasabb szintre, közel 2.200 milliárd euróra, az egy főre jutó eladósodás pedig az egy évvel korábbi 22,9 ezerről 26,1 ezer euróra emelkedett. 

„Nem akarjuk szépíteni a dolgot, magas a nettó hitelfelvétel”, ismerte el Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter, aki szerint az állam pénzügyi támogatásával 400 ezer vállalatot sikerült megmenteni. „Ha optimisták vagyunk, a járvány hatásait 2022-ben már nem fogjuk olyan mélyen érezni és nem lesz többé szüksége a gazdaságnak olyan magas, a járvánnyal kapcsolatos segítségre, mint most. A válságból adódó magas kiadások és adósságok ellenére Németország gazdaságilag egyértelműen jobban áll, mint sok más európai állam. Így a 75 %-ra becsült adósságráta a legalacsonyabb a G7-államok sorában”, s jóval elmarad a 2009. évi, 80 %-nál is magasabbnál.

A legerőteljesebben, 18,1 %-kal, 1.400 milliárd euróra a szövetségi szintű eladósodás növekedett, míg a tartományok 636 millió eurós adósságállománya 9,9 %-kal haladja meg az egy évvel korábbit. Az önkormányzatok 132,5 milliárdos adóssága ezzel szemben alig 1 %-kal, 1,1 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit.

Szakértői előrejelzések szerint az állami eladósodás a koronaválság elhúzódása következtében az idén tovább növekszik: csak a szövetségi állam eladósodása rekord mértékben, 240 milliárd euróval fog emelkedni, ami a múlt évi 130,5 milliárd euró csaknem kétszerese. 2022-re még mindig 81,5 milliárd euró nettó állami hitelfelvételt irányoz elő, s a középtávra szóló pénzügyi terve szerint a korábban meghatározott adósságfék betartásához csak 2023-ban tud majd visszatérni a(z akkori) kormányzat.

Mindent egybe vetve a koronavírus-járvány leküzdése a 2020 és 2022 közötti időszakban előreláthatóan mintegy 450 milliárd euróval növeli a szövetségi állam eladósodását. (Megjegyzés: a pénzügyminisztériumnak a jövő évre szóló költségvetési tervezetet június végéig kell kidolgozni és a kormány elé terjeszteni, de azt már a szeptember 26-i szövetségi választások után összeülő új törvényhozásnak kell majd elfogadnia.)

Kísérlet a Saar-vidéken

Német közéleti és orvosi körökben éles vitát, (sokak részéről kritikát) váltott ki, hogy a Franciaországgal határos Saar-vidék, (Németország Bréma után a második legkisebb, alig 1 milliós lélekszámú tartományának) kormánya a megbetegedések számának emelkedése ellenére óvatos nyitást tervez a húsvét utáni időszakra. A saarbrückeni kormány által kilátásba helyezett könnyítések elsősorban a vendéglátóipart, a sport- és kulturális rendezvényeket, valamint az emberek személyes találkozásait érintik.

Tobias Hans (CDU) tartományi miniszterelnök az ARD esti hírműsorában úgy vélekedett, hogy „a lazításoknak ösztönzést kell adni a koronatesztek elvégeztetéséhez, amivel a fertőzöttek gyorsabban kiszűrhetők”. A kezdeményezést a települések szövetsége is támogatja, mert – mint Gerd Landesberg, a szövetség főtitkára a ZDF-nek nyilatkozva fogalmazott, „az embereknek egy év korlátozó intézkedései után meg kell adni a több szabadság érzését, ha teszteltetik magukat és értelmesen viselkednek. Annak lehetősége, hogy egy negatív teszttel bevásárolni étterembe vagy moziba mehetnek, a reményt kölcsönöznek arra, amire az emberek egy év járvány után vártak”. Ha a kezdeményezés beválik, azt április 18. után az üzletek nyitása fogja követni.   

Közben – az átlaghoz képest érzékenyebben reagálva a válság által legsújtottabb ágazatok és vállalkozásaik jelzéseire – egyes más tartományokban, (konkrétan Baden-Württembergben és Észak-Rajna-Vesztfáliában) is felmerült az óvatos, adott szakmák tevékenységére serkentő hatást gyakorló könnyítések lehetősége: az, hogy akik negatív teszttel rendelkeznek, igénybe vehessék a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és szabadidős vállalkozások újra megnyíló szolgáltatásait.      

Készítette:
Juhász Imre
az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársa,
volt külgazdasági szakdiplomata 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Hírek a külkereskedelem szempontjából fontosabb országok aktuális gazdasági helyzetéről, az országokat érintő, legfontosabb intézkedésekről és az esetleges áruforgalmi korlátozásokról.
Még most sem késő jelentkezni az Országos Bérügyviteli Bajnokságra – a szakma legrangosabb megmérettetésére.