A gazdasági teljesítmény tavalyi 0,2 százalékos visszaesése és az idei első negyedévi, az előző három havi teljesítményt ugyanilyen mértékben meghaladó emelkedése után az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott mutatók és előrejelzések alapján egyelőre továbbra is bizonytalan a válságból való gyors és határozott kilábalás reménye.
A nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Lausenne-i székhelyű Menedzsment és Vezetési Tanulmányok Üzleti Iskolája (IMD „Business School for Management and Leadership Courses”) ez évi felmérése során a szövetségi köztársaság az idén két hellyel lejjebb, a múlt évi 22. helyről az országok rangsora 24. helyére került. (Megjegyezzük, hogy az idei, 67 országra kiterjedő felmérés június végén nyilvánosságra hozott eredményei szerint a világgazdaság legversenyképesebb országa ez idő szerint Szingapúr, a 2. és a 6. helyezettek sorrendjében megelőzve Svájcot, Dániát, Írországot, Hongkongot és Svédországot. Magyarország pozíciója két év alatt 15 helyet romlott, a 2022. évi 39. helyről az 54. helyre csúszott vissza.)
Az IMD rangsorolásában a bruttó hazai termék (GDP) és a termelékenység alakulása mellett a politikai, társadalmi és kulturális dimenziókat is figyelembe veszik:
- A gazdasági teljesítmény alakulását vizsgálva a felmérés olyan tényezőkre terjed ki, mint a foglalkoztatás és az árak. Ebben Németország a tavalyi 12. helyről az idén a 13. helyre került. Ezen a területen van az egyetlen olyan részmutató, amelynél a német gazdaság javítani tudott: ami a globális kereskedelemben való részvétel és a nemzetközi befektetések alakulása.
- A kormányzati hatékonyságra vonatkozó mutató többek között az adópolitikát és az államháztartás helyzetét tükrözi. Ebben Németország a tavalyi 27. helyről a 32. helyre csúszott vissza.
- A vállalati-vállalkozó hatékonyságra vonatkozó mutató a vállalati pénzügyeket és a vállalatirányítási gyakorlatot foglalja magában. Ebben Németország az előző évi 29. helyről az idén a 35. helyre került.
- Végül az alapvető, továbbá a műszaki és tudományos infrastruktúra megítélésében Németország pozíciója hat helyet szintén romlott. a 14. helyről a 20. helyre esett vissza.
Az IMD a maga értékelésével nincs egyedül Németország, mint gazdasági telephely megítélésében. A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott telephelyi elemzésében szintén a német ipar versenyhelyzete folyamatosan romlására figyelmeztetett; míg egy másik, szintén az Ifo által menedzselt felmérés során 180 közgazdász professzor a német számítási metódus szerint, (melyben az 1-es a legjobb, a 6-os pedig a legrosszabb osztályzat), 3,4-re értékelte a német gazdaság, mint gazdasági telephely minőségét.
Az év első harmadában csökkent a külkereskedelmi forgalom és a feldolgozóiparnak adott rendelések volumene, alig javult a foglalkoztatási helyzet
A Szövetségi Bank féléves gazdasági előrejelzése szerint Európa vezető nemzetgazdaságában az első félév végéhez közeledve megjelentek az első, az élénkülés lassú beindulására utaló jegyek. Ezek szerint „a német gazdaság teljesítménye 2024-ben enyhén, majd a következő években jelentősebb ütemben bővül”.
A jegybanki előrejelzés szerint – a decemberi prognózisban jelzett 0,4 százalékkal szemben - a gazdasági teljesítmény a naptárhatástól megtisztítva 0,3 százalékkal nőhet az idén. Jövőre aztán erőteljesebb, 1,1, 2026-ban pedig 1,4 százalékos növekedés valószínűsíthető, szemben a fél évvel korábban jelzett 1,2, illetve 1,3 százalékos dinamikával.
„A német gazdaság kilábal a gyöngélkedés szakaszából” – fogalmazott Joachim Nagel, a jegybank elnöke, aki szerint a magánfogyasztás a második félévben fokozatosan ismét élénkülni fog, az export pedig várhatóan újra emelkedik.
A jegybank elnöke nyilatkozatában ugyanakkor joggal nehezményezte a külkereskedelmi forgalom, s azon belül az export alakulását. 2024 első négy hónapjában Németország áruexportja 539,2 milliárd € volt, 0,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az euró-övezet országaiba irányuló szállítások 205,8 milliárd €-s értéke az átlagot meghaladó mértékű, 1,7 százalékos csökkenést mutatott.
Az exportot meghaladó mértékben zsugorodott az import értéke. Az év első négy hónapjában behozott termékek értéke – 446,7 milliárd € - 5,1, ezen belül az euró-övezet országaiból származó – 158,8 milliárd € - 3,0, míg az EU-n kívüli országokból származó – 207,4 milliárd € - 8,2 százalékkal mérséklődött a 2023 január és április közöttihez képest. A külkereskedelmi mérleg idén április végén ezek szerint 92,5 milliárd €-s exporttöbblettel zárt.
A közeljövővel kapcsolatos várakozásokat némileg beárnyékolja az a tény, hogy az e sorok írásakor rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a feldolgozóipar termelése áprilisban 0,1 százalékkal elmaradt a márciusitól, miközben a múlt év áprilishoz képest a csökkenés mértéke megközelíti a 4 százalékot. A feldolgozóipar rendelései – a naptárhatástól megtisztítva - márciusban 2,4, míg áprilisban pedig 5,6 százalékkal szintén elmaradtak az előző év azonos havitól. Tágabb visszatekintésben pedig – a február és április között beérkező rendelések 5,4 százalékkal zsugorodtak a megelőző három havihoz képest.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szövetségi kormány, a tartományok, a helyi hatóságok és az állami társadalombiztosítási alapok együttes adósságállománya 2024 első negyedév végére 0,6 százalékkal, mintegy 2.461 milliárd euróra emelkedett. Ez 15,7 milliárd eurós növekedésnek felel meg az előző év, azaz 2023 végéhez képest, míg a 2023 március végivel összehasonlítva 2,3 százalékos, 54,7 milliárd eurós növekedést jelent. A 2023 év végihez képest a legnagyobb mértékben, 1,4 százalékkal, 2,2 milliárd euróval a helyi önkormányzatok adóssága nőtt, megelőzve a szövetségi tartományok 1,2 százalékos, 6,9 milliárdos és a szövetségi kormány adóssága 0,4 százalékos, 6,5 milliárdos adósságnövekedését.
A Szövetségi Munkaügyi Ügynökség (BA) adatai szerint májusban a gyönge tavaszi fellendülés folytán csupán 27 ezerrel, 2.723 ezer főre csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, indeközben 179 ezerrel meghaladta a 2023 májusi szintet. A munkanélküliségi ráta az egy hónappal korábbihoz képest 0,2 százalékponttal, 5,8 százalékra mérséklődött. „A tavaszi fellendülés idén nem igazán indult be” - mondta Andrea Nahles, a BA főnöke. Bár a munkanélküliség májusban is csökkent, de nem olyan meredeken, mint a korábbi évek többségében.
A tb-köteles munkavállalók száma 34,81 millió volt, 134 ezerrel meghaladva a 2023 májusit; megjegyezve, hogy ez a növekedés kizárólag a külföldi munkavállalók foglalkoztatásának köszönhető. Ugyanakkor a foglalkoztatási helyzet nehezülésére utal, hogy a 702 ezer be nem töltött munkahely száma 65 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbinál.
Kutatóintézeti előrejelzések Berlinből, Münchenből
A berlini DIW gazdaságkutató intézet június közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésében - a Szövetségi Bank prognózisával egyetértve - 0,3 százalékra emelte az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozását, a jövő évre pedig 1,3 százalékos növekedést valószínűsít. A foglalkoztatottak száma az idén meghaladja a 46 millió főt, a munkanélküliek száma az idén 2,7 millióra, a munkanélküliségi ráta 5,9 százalékra emelkedik. A fogyasztói árak az idén 2,3, jövőre pedig 2 százalékkal haladják meg az előző évit. Az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem fogja elérni a 2 százalékot, a jövő évben pedig 1,3 százalékra tovább mérséklődik.
A gazdaság élénkülésének elsőszámú hajtóereje egyelőre a magánfogyasztásban keresendő. Geraldine Dany-Knedlik, az intézet elemzője szerint „a magánháztartások most valószínűleg nagyobb jövedelmi biztonságot éreznek. Minden jel a magánfogyasztás emelkedése felé mutat, amelynek a növekedés legfontosabb hajtóerejévé kell válnia." A számos ágazatban végrehajtott egyszeri kifizetéseken túlmenően a béremelések hosszú távon fognak érvényesülni. Az alacsony jövedelmű háztartásoknak is valószínűleg növekvő bevételek állnak majd rendelkezésre. Az inflációs ráta csökken, s megközelíti az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célját.
A beruházások egyelőre nem járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez. Az építőipari beruházások erőteljes évkezdetét követően különösen a lakásépítés egyelőre valószínűleg ismét visszaesik. A DIW kutatói szerint a közelmúltbeli dél-németországi árvíz utáni újjáépítés nem fog jelentősen a beruházások emelkedésében megjelenni.
Jelenleg a gépekbe, berendezésekbe történő beruházások is csak lassan élénkülnek. Az ipar kilátásai azonban lassan javulnak. A növekvő külföldi kereslet valószínűleg élénkítő hatással lesz a gazdasági teljesítményre. A német exportőröknek kedvez az a tény, hogy az ipari termelés világszerte fellendülőben van. A központi bankok kamatpolitikája ösztönözni fogja a magánberuházásokat, mivel a vállalatok a növekvő eladásokra számítva bővítik kapacitásaikat.
A szövetségi kormány által ígért „gazdasági fordulat" előfeltétele lenne a költségvetési politika irányváltása. „Ilyen gazdaságilag nehéz időkben, mint a mostani, amikor a német gazdaság jóval a lehetőségei alatt marad, expanzív fiskális politikára lenne szükség a gazdasági fellendülés támogatásához és a maradandó károk megelőzéséhez" – fogalmazott Marcel Fratzscher, a DIW elnöke. Ehhez szükség lenne a polgárok és a vállalatok pénzügyi tehermentesítésére, valamint az infrastruktúrába, az éghajlatvédelembe és az innovációba történő jelentősen nagyobb állami beruházásokra. A 2024-es költségvetés azonban visszafogja a gazdaságot; ráadásul a jövő évi szövetségi költségvetésben tervezett masszív megtakarítások valószínűleg tovább súlyosbítják a világ más térségeitől való elmaradást, gyengítve a vállalatok és Németországot, mint gazdasági telephely versenyképességét.
„Ami ismét azt bizonyítja, hogy az adósságfék jelentős gazdasági problémává vált Németország számára. Az ukrajnai háborúra való tekintettel a német kormánynak több mint indokolt lenne egy olyan gazdasági vészhelyzetre való hivatkozás, amely indokolttá tenni az adósságfék alóli felmentést" - mondta Fratzscher. Egyelőre azonban legfeljebb csak reménykedni lehet abban, hogy a német kormány felhagy a megszorító programmal.
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet a nyár beköszöntével 0,4 százalékra szintén emelte az ország gazdasági teljesítményére vonatkozó növekedési előrejelzését, 2025-ben pedig 1,5 százalékra gyorsul a növekedés. Az Ifo az idei növekedési várakozását tekintve ezzel az élre állt azon kutatóintézetek sorában, melyek mindegyike emelte előrejelzését az elmúlt napokban.
Az Ifo korábban mindössze 0,2 százalékos növekedést prognosztizált az idei évre. De – mint Timo Wollmershäuser az intézet kutatásvezetője fogalmazott – „a német gazdaság lassan kilábal a válságból. A 2024-es év második felének lényegesen jobbnak kell lennie, mint az elsőnek." Az infláció tovább mérséklődik, a tavalyi 5,9 százalékról az idén 2,2 százalékra, jövőre pedig mindössze 1,7 százalékra, ami az Európai Központi Bank által meghatározott 2,0 százaléknál alacsonyabb szintet jelent.
Az Ifo – a berlini kollégáikhoz hasonlóan - az „új reményt" kezdetben szintén elsősorban a fogyasztókba helyezi. „Az év folyamán a háztartások vásárlóereje tovább erősödhet. A teljes gazdasági fellendülésnek ezután fel kell gyorsulnia, ahogy a fogyasztói kiadások normalizálódnak" - mondta a kutatásvezető. Aki szerint a kereskedelem és a termelés az év második felétől világszerte növekedni fog, s ezután ismét több lesz a beruházás, amit az iparosodott országokban végbe menő kamatcsökkentések is támogatnak. Az Ifo arra számít, hogy az Európai Központi Bank idén még kétszer csökkenti a kamatokat.
A foglalkoztatottak száma – a berlini előrejelzéssel nagyjából egyetértve - az idén várható 45,9 millióról 46,1 millióra emelkedik, s jövőre a 46,2 milliós rekordot is elérheti.
Az Ifo előtt – mint már utaltunk rá a berlini DIW, továbbá az esseni RWI, a kieli IfW és a hallei IWH 0,2 és 0,3 százalék közötti szintre emelte a maga idei éves növekedési előrejelzését. A szakszervezetekhez közeli düsseldorfi IMK ezzel szemben csupán 0,1 százalékos mininövekedést prognosztizál. Valamennyi előrejelzés azon a reményen alapul, hogy a fogyasztók a reáljövedelmek közelmúltbeli erőteljes emelkedését nagyobb fogyasztásra fordítják, bár eddig sok háztartás inkább csak a megtakarításait növelte.
A gazdasági szervezetek bírálják a kormányzatot
Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkárhelyettese a termelés, a rendelések és az export alakulására vonatkozó első négy havi adatok alapján nem először fogalmazta meg azt a véleményét, mely szerint „a gazdaság belső gyöngeségei és olyan strukturális problémák, mint a munkaerőhiány, a magas költségek és a bürokratikus akadályok, lassítják az ipart". Az export áprilisi növekedése „egy reménysugár”, de a korábbi hónapok forgalmának kedvezőtlen alakulását tekintve „minden, csak nem felemelő”. A vállalatok nemzetközi versenyhelyzete veszélybe került, figyelmeztetett a főtitkárhelyettes, „a kínai kereslet pedig továbbra is túl gyenge”.
„A DIHK legutóbbi felmérése szerint az ipari vállalatok több mint fele az energia- és nyersanyagárakat, a munkaerőköltségeket, a szakképzett munkaerő hiányát és a gazdaságpolitikai keretfeltételeket tekinti fő kockázati tényezőnek. Emellett a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok továbbra is terhelik a nemzetközi üzletmenetet” – fogalmazott Treier, aki szerint az Európai Központi Bank legutóbbi kamatcsökkentése „nem tudja elfedni az itteni ipari termelés gyengeségét”.
Carolin Herweg, a DIHK szakértője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Németország ipari telephelyi kilátásai továbbra is kedvezőtlenek, „a beérkező rendelések még mindig a pincében vannak, fordulat pedig még nem látszik”. Sajnálatos a pozitív impulzusok hiánya mind belföldön, mind külföldön, fogalmazott a szakértő.
Jörg Dittrich, a Német Kézműves Szövetség (ZDH) elnöke önámítással vádolta Olaf Scholz (SPD) szövetségi kancellárt Németország telephelyi problémáival kapcsolatban, mert – mint egy, a közelmúltban a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatban fogalmazott - „a kancellár valójában csak a saját szemszögéből látja a dolgokat”.
A kancellár szerint azzal, hogy jelenleg 46 millió ember van tb-járulékköteles munkaviszonyban, Németország a csúcsra került, s ezért minden rendben van. A gazdasági szervezetek ugyanakkor sok közgazdászhoz hasonlóan feltették maguknak a kérdést: „Vajon ez még mindig a siker megfelelő kritériuma? Vagy nem kellene inkább azt vizsgálnunk, hogy a jövőre nézve is jól állunk-e? Eleget fektetünk-e be? Hogyan tudjuk újra növelni gyenge növekedési potenciálunkat, és mire van szükségünk ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk más országokkal szemben?" Még a koalíciós pártok, azaz az FDP és a Zöldek is azon a véleményen vannak, hogy strukturális reformokra van szükség. A kancellár viszont „jelenleg úgy tűnik, hogy más véleményen van” - mondta a kézműves szervezet elnöke.
Mindamellett a vállalatok sem hibátlanok. A szakképzett munkaerőhiány elleni küzdelemben többet kellene tenniük azért, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsék a szakképzés iránt. „A magas felkészültséget igénylő szakmák jó fizetést és fejlődési lehetőségeket, de mindenekelőtt biztonságot nyújtanak” - mondta Dittrich. „Egyes ipari vagy banki szakmák például a robotok vagy a mesterséges intelligencia (AI) miatt eltűnhetnek” - folytatta. „De az AI nem tud megjavítani egy eltört csövet - valószínűleg még 20 év múlva sem”."
A csaknem 40 szakmai szervezetet tömörítő Német Iparszövetség (BDI) a június végén megrendezett „A német ipar napja” („Tag der Deutschen Industrie – TDI) előestéjén nyilvánosságra hozott nyilatkozatában határozott növekedési csomagot követel a német kormánytól. A BDI 2024 derekán azzal számol, hogy a bruttó hazai termék mennyisége az idén szűkös 0,3 százalékkal nő, az ipari termelés pedig zsugorodik az előző évhez képest.
„Bár arra számítunk, hogy a gazdaság az év további részében kissé élénkülni fog, ez továbbra is nagyon gyenge növekedés marad. A hosszú távú trend, a potenciális növekedés túlságosan alacsony, évi plusz 0,5 százalékos. Németország egyre inkább lemarad az USA-tól és Kínától" – figyelmeztetett Siegfried Russwurm, a szövetség elnöke.
A BDI előrejelzése szerint az ipari termelés az idén 1,5 százalékkal csökken az előző évihez képest. A feldolgozóipar kapacitáskihasználtsága a második negyedév elején 80,3 százalékra esett vissza. „A kapacitáskihasználtság csak a globális pénzügyi válság idején és a koronavírus-járvány kezdetén volt ennél alacsonyabb."
„A gyenge növekedés kevesebb mozgásteret jelent a nemzeti költségvetésben. Ha tehát a növekedés tekintetében semmi sem változik, akkor nagyon nehéz lesz megbirkózni az előttünk álló feladatokkal. Az iparág most határozott növekedési programot vár a kormánytól" - mondta Russwurm.
Németország ipari, export- és innovációs országként való újrapozícionálása érdekében, mint erős versenytárs a világban, a BDI a közberuházásokban, a bürokráciacsökkentésben, a társasági adó csökkentésében és az egyéb keretfeltételek javításában látja a döntő mozgatórugókat.
„A vállalatoknak végre tisztánlátásra van szükségük a közberuházások finanszírozását illetően. A jelenlegi bizonytalanság a magánberuházásokat is lassítja. Emellett tervezési biztonságot kell teremteni az energiaellátás terén, és fel kell gyorsítani a villamosenergia-hálózat bővítését" - követelte a BDI elnöke. Továbbá a munkaerőhiány ellensúlyozására ösztönző rendszert kell létrehozni az önkéntes többletmunkára. A növekedési esélyekről szóló törvény korszerűsítése mellett egy határozottabb, a bürokrácia csökkentését szolgáló törvényre is szükség van. „Ami semmibe nem kerül, de felszabadíthatja a gazdasági dinamikát." A szövetség emellett versenyképes társasági adórendszert sürget.
Emellett azonban nemcsak Németországnak, hanem Európának is szüksége van egy növekedési tervre, hogy helyreálljon a versenyképesség, az innováció és a dinamizmus, biztosítandó a lépéstartást a geoökonómiai versenyben. A BDI elnöke az unió állam- és kormányfői június 27-i ülésére találkozója előtt felszólította a berlini kormányt, hogy az egységesen álljon ki Németország, mint gazdasági telephely érdekei mellett: „A német kormánytól azt várjuk, hogy Európa legnagyobb ipari országának érdekében világos menetrendet követeljen Európa számára - egy olyan növekedési tervet, amely az ipari innovációra és teljesítményre, a bürokrácia csökkentésére és a vállalatok nagyobb cselekvési szabadságára összpontosít. A Green Deal-t ki kell egészíteni egy európai növekedési tervvel, egy Industrial Deal-lel."
Júniusban csökkent az üzleti klímaindex, kis mértékben romlottak az exportőrök várakozásai
A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapján készült számítás szerint júniusban Németországban romlott az üzleti hangulat: az ifo üzletiklíma-index a májusi 89,3 pontról 88,6 pontra mérséklődött.
Az aktuális üzleti helyzet megítélése májushoz képest nem változott, a júniusi felmérés alapján számított 88,3 pont megegyezik az egy hónappal korábbival. Az üzleti légkör romlásának oka a másik tényező, az az üzleti várakozások 90,3-ról 89,0 pontra esésében, az egy hónappal korábbinál pesszimistább várakozásokban keresendő.
Az üzleti légkör, s – ezen belül – az aktuális helyzet és az üzleti várakozások megítélése 2023 és 2024 június között az Ifo-index alakulása tükrében
.png)
A feldolgozóiparban az üzleti klíma három egymást követő javulás után júniusban visszaesett. A jelenlegi üzletmenetükkel valamivel elégedettebbek az egy hónappal korábbinál, de a következő hónapokat illetően különösen a rendelésállomány aggasztó csökkenése miatt a várakozások ismét szkeptikusabbá váltak.
A szolgáltatói szektorban a tevékenység általános légkörére vonatkozó jelzőszám emelkedett, ami – a jelenlegi helyzet kedvezőbb értékelése mellett – az év második felére vonatkozó kilátások további javulásának köszönhető. Különösen a szállodaiparban javult a hangulat, ezzel szemben a vendéglátóiparban nőtt az elégedetlenség.
A kereskedelemben az üzleti klíma érezhetően romlott. Az üzleti várakozásokat tekintve jelentősen megerősödtek a szkeptikus hangok és az aktuális üzletmenetre vonatkozó értékeléseket is lefelé módosították.
Az építőiparban enyhén emelkedett az üzleti légkörre jellemző jelzőszám, ami a jelenlegi helyzet kevésbé értékelése mellett a korábbinál kevésbé pesszimista várakozásoknak köszönhető. A megrendelések hiánya továbbra is központi probléma.
Az Ifo által készített felmérés szerint júniusban az exportőrök körében kis mértékben romlott a hangulat. Az egyes főbb exportőr vállalat-, illetve termékcsoportok közül az adatfeldolgozó berendezések és az elektronikai termékek gyártói az exportüzlet jelentős növekedésére számítanak. A gépgyártók és az elektronikai berendezések gyártói változatlan exportra számítanak, s ugyanez vonatkozik a vegyiparra és az autógyártókra is. A fémipar ezzel szemben inkább pesszimista a külföldi üzletekkel kapcsolatban, a rendelések csökkenésére számít.
Budapest, 2024. június 26.
Készítette:
Juhász Imre
volt külgazdasági szakdiplomata
korábbi nagykövetségi tanácsos
