Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Szaúd-Arábia 2021. évi költségvetésének értékelése

2021. február 05.

Magyarország Nagykövetsége Rijád

„A pénzügyi stabilitás és a hosszútávú, fenntartható gazdasági fejlődés” – ezek a fő szempontok Szaúd-Arábia 2021. évi költségvetésében, amely 849 Mrd SAR (226 Mrd USD) bevétel és 990 Mrd SAR (264 Mrd USD) kiadás mellett 141 Mrd SAR (37,6 Mrd USD) deficittel számol. A tervezett 4,9%-os GDP arányos hiánnyal az adósságállomány várhatóan eléri a 937 Mrd rijált (249,9 Mrd USD) - GDP arányosan 32,7% -. A 2020. évi reál GDP csökkenés után 2021-re 3,2%-os növekedéssel számol a szaúdi pénzügyminisztérium 2,9%-os inflációs ráta mellett.

A kiadási oldalon az első helyen továbbra is az oktatási kiadások állnak 19%-kal 188 Mrd SAR (50,2 Mrd USD), amelyet a védelmi kiadások – enyhén csökkenő mértékben – 18%-kal, 178 Mrd SAR (47,5 Mrd USD) és az egészségügyi kiadások 18%-kal, 178 Mrd SAR (47,5 Mrd USD) összegben követnek. A 2021-es költségvetési számok – több nemzetközi pénzügyi elemző szervezet véleménye szerint is – megalapozottak. Annak ellenére, hogy 2020-ban az év jelentős részét a pandémia elleni küzdelem és a gazdaság megmentése uralták, a szaúdi kormányzat sikeresen folytatta a gazdaság nem olajipari szektor felé történő erőteljes diverzifikációját, amely 2021-ben is hangsúlyos szerepet tölt be.

A szaúdi kormány eltökélt célja a nem olajipari ágazat GDP-hez való hozzájárulásának fokozása, a magánszektor, a kis- és középvállalkozások gazdasági szerepének erősítése, az ország általános gazdasági fejlődésének növelése, a mega projektek folytatása és vonzó befektetési környezet kialakítása, valamint az adóbevételek növelése.

„Pénzügyi stabilitás és hosszútávú, fenntartható gazdasági fejlődés” - a szaúdi pénzügyminisztérium a 2021. évi költségvetést az ország hosszútávú gazdasági fejlődését szem előtt tartva, a gazdaság reális teljesítőképességére alapozva és a nemzetközi szervezetek előrejelzéseire is figyelemmel állította össze.  Ennek tükrében az ország 2021. évi költségvetése 849 Mrd SAR (226 Mrd USD) bevétel és 990 Mrd SAR (264 Mrd USD) kiadás mellett 141 Mrd SAR (37,6 Mrd USD) - 4,9% GDP arányos - hiánnyal és 3,2%-os reál GDP növekedéssel számol. Az államadósság várható mértéke GDP arányosan 32,7% és elérheti a 937 Mrd SAR (249,9 Mrd USD) összeget, amely a 2020-as kiemelkedő, 34,3% után enyhe csökkenést mutat.

A költségvetés kidolgozásánál 5 fő szempontot tekintettek mérvadónak:

  • „Gazdasági diverzifikáció”: a 990 Mrd rijál kiadás jelentős részét továbbra is az ország gazdasági diverzifikációjára és a „Vision-2030” reformterv végrehajtási programjainak (National Development Program - NDP) megvalósítására fordítják, különös tekintettel a kiadások hatékonyságának növelésére, a magánszektor további erősítésére és a magántőke intenzív bevonására a privatizációs programokba. Hosszútávú cél: kedvező befektetési környezet kialakítása, az állami szerepvállalás csökkentése, PPP megoldások előnyben részesítése.
  • „Pénzügyi stabilitás”: nagy figyelmet fordítanak a pénzügyi stabilitás és a fenntartható fejlődés megőrzésére az állami bevételek diverzifikálásán (nem olajipari szektor erősítése), keresztül. Határozott cél a magánszektor erőteljes fejlesztése, ezzel együtt a munkahelyteremtés és a szaúdi állampolgárok minőségi foglalkoztatásának növelése.
  • „Növekedés a nehéz körülmények ellenére”: a bizonytalan regionális és turbulens nemzetközi gazdasági környezet, valamint az olajkitermelés OPEC és OPEC+ egyezményekben vállalt korlátozására is figyelemmel ambiciózus 3,2% GDP növekedéssel számolnak, szemben a 2020-ban bekövetkezett -3,7% csökkenéssel.
  • „GDP arányos hiány és a növekvő államadósság kezelése”: a 2020. évi rekord mértékű költségvetési hiányt jellemzően a pandémia miatt megnövekedett kiadások és az elmaradt olajipari bevételek idézték elő. Mindazonáltal a szaúdi pénzügyi kormányzat is érzékeli, hogy fontos és sürgető a hiánycél és a jelentősen megnövekedett államadósság leszorítása. A GDP arányos államadósság a 2019-es 22,8%-ról 2020-ban 34,3%-ra ugrott és 2021-re is 30% feletti értékkel számolnak (megj.: az államadóssági plafon mértékét 2017-ben emelték 30%-ról 50%-ra). Bár ez a mérték az Öböl-országok között még nem kirívó – a MENA országokban átlagosan jellemző 50-55% - valamint az európai államadóssági mutatók 80% feletti mértékéhez viszonyítva is különösen egészséges szintnek mondható, mégis kiemelt figyelmet és kezelést követel a kormányzattól.
  • „Nem olajipari szektor erősítése”: az olajipar hozzájárulása a nominális GDP-hez ugyan még mindig jelentős és meghatározó (kb. 50%), azonban az elmúlt években jól láthatóan megnövekedett a nem-olajipari szektor részaránya. Így a nem olajalapú gazdasági szféra erőteljes fejlesztése továbbra is kiemelt és kulcsfontosságú nemcsak a „Vision-2030” reformprogram, hanem Szaúd-Arábia jövőjének hosszútávú biztosítása érdekében is. Ebben kulcsfontosságú szerepe van a Szaúd-Arábiai Állami Befektetési Alapnak (Public Investment Fund – PIF) és a Nemzeti Fejlesztési Banknak (National Development Bank).

Bevételek:

A bevételi oldalon az előző évhez (770 Mrd SAR – 205,3 Mrd USD) képest jelentős, 79 Mrd SAR (10,3%-os) növekedés mellett 849 Mrd rijállal (226,4 Mrd USD) számolnak. A bevételek 30,3%-a származik adójellegű forrásokból 68,5 Mrd USD értékben, míg a fennmaradó 69,7% nem adójellegű bevételekből. Szembetűnő, hogy a központi bevételeket idén nem olajipari szempontból osztják fel (oil és non-oil revenue), hanem a bevétel adójellege szerint „adó-” és „nem-adó jellegű” bevételeket különböztetnek meg (tax revenue & non-tax revenue). Ennek egyik oka, hogy a kőolaj jellegű bevételek szignifikánsan visszaestek az elmúlt években a korábbi 80-90%-os szintről 2019-ben 64%-ra, míg 2020-ban már csak 53,5%-a származott az állami bevételeknek az olajiparból. Másik oka, hogy ezzel párhuzamosan jelentősen megemelte a kormányzat a különböző adó, vám és illeték tételeket. Az ÁFA mértékét 2020. július 1-jével a háromszorosára, 5%-ról 15%-ra emelték, míg a vámtételek korábbi 0,5%-5% közötti sávját kiszélesítették 0,5%-15% közötti értékhatárra. Ugyancsak jelentős költségvetési bevétel a külföldi munkavállaló (expat) lakosságra kivetett adók, járulékok és különböző díjak rendkívüli megemelése (pl. tartózkodási engedélyt havonta 400 SAR összegben köteles minden expat családtag megújítani, valamint megemelt közmű díjakkal is terheltek).

Olajárak, kereslet: Továbbra is a szaúdi költségvetés alappillére, azonban jelentősége a nemzetközi energiaipari folyamatoknak és a Vision 2030 gazdasági reformtervnek köszönhetően csökkenő tendenciát mutat. Miután 2020. első tíz hónapjában a kőolaj (Brent) átlagos világpiaci ára hordónként 41,1 dollárra esett vissza szemben a 2019-es 64,1 USD árszinttel és az IMF 2021-re vonatkozó (2020 World Economic Outlook) előrejelzései is visszafogott olajárakat prognosztizálnak, ezért a szaúdi büdzsé tervezésekor 46,70 USD hordónkénti átlagárral számoltak szemben a 2020-ban elért 41,69 dollárral. Az olajbevételek másik meghatározó tényezője a kereslet, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kimutatása alapján 2020 első tíz hónapjában Szaúd-Arábiában átlagosan napi 577.000 hordóval (5,7%) volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Így az átlagos termelés napi 9,3 millió hordóval zárt. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint a tavalyi évben a napi átlagos kereslet 91,3 millió hordó/nap volt, 8,8%-kal kevesebb, mint 2019-ben. Előrejelzéseik alapján a 2021-es év enyhe keresletjavulást mutat, azonban még nem fogja elérni a 2019-es mennyiséget, így várhatóan 97,1 millió hordó/nap szinten tetőzik.

Az olajár-kereslet mátrix költségvetési hiányra gyakorolt hatását jól mutatja az az elemzők által készített becslés, amely szerint 10 dolláros hordónkénti átlagár-csökkenés 4%-os GDP arányos hiánynövekedést idéz elő, míg 1 millió hordó/nap termeléscsökkenés 2%-os GDP arányos hiánynövekedést eredményez. Számítások szerint a szaúdi költségvetés fedezeti pontja (egyensúlya) kb. 67 USD/hordó árszint esetén áll fenn.

Privatizáció: A bevételi oldalon ugyan külön nem szerepelnek kiemelten a privatizációs bevételek, mindazonáltal 2021-ben is jelentős szerepet tölthetnek be a büdzsé kilengéseinek kiegyenlítésében. 2021-ben tovább folytatódik az előző évben megkezdett egyik legnagyobb volumenű privatizáció, a szaúdi malomipari vállalatok értékesítése, valamint további Aramco részvények értékesítése is várható.

Kiadások:

A szaúdi büdzsé kiadási oldalát 2021-ben 990 Mrd SAR összegben állapították meg, amely 2,9%-kal kevesebb költést jelent 2020-hoz viszonyítva. A szektoriális megoszlás az előző két évvel megegyező képet mutat, az első helyen az oktatási kiadások állnak 19%-kal, amit a védelmi kiadások 18%-kal és az egészségügyi kiadások 16,4%-kal követnek. Ez a három költségvetési tétel önmagában a teljes kiadások 55%-át fedi le.

Oktatás: az oktatási szektor továbbra is a legnagyobb támogatást élvezi 188 Mrd SAR (50,2 Mrd USD) összegben, hiszen kulcsfontosságú a megfelelő képzettségű szaúdi munkaerő biztosítása, a szaúdi lakosság foglalkoztatásának növelése szempontjából. Ugyan a 2021-es keret 3,8%-os csökkenést mutat 2020-hoz képest, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az előző évben a COVID-19 járvány miatt az oktatásban is extra kiadásokat kellett eszközölnie a kormánynak: online infrastruktúra fejlesztés, szoftver és hardver beruházások a virtuális oktatás megvalósítása érdekében. A szaúdi oktatáspolitika kiemelt területei: az e-learning, a távoktatás, a digitális transzformáció, az információ biztonság és a speciális nevelési igényű diákok kiskortól történő gondozása.

Védelmi kiadások: Szaúd-Arábia, mint a katonai kiadásokra a világ 3. legtöbbet költő országa immáron több éve folyamatosan csökkenti védelmi kiadásait, ugyanakkor a 2021-re tervezett 178 Mrd SAR (47,5 Mrd USD) megközelítőleg megegyezik az előző évivel. A katonai kiadásokat ez évben is jelentős mértékben megterheli Szaúd-Arábia jemeni fegyveres szerepvállalása az Arab Koalíció keretében.

Szociális és egészségügyi kiadások: Szaúd-Arábiában kiemelt jelentőségű a jóléti társadalom fenntartása szempontjából is a magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátások biztosítása. 2020-ban a szaúdi egészségügyi kormányzat és szektor sikeresen vette fel a küzdelmet a COVID-19 járvánnyal szemben, amire a tervezett 44,6 Mrd USD keret részben megfelelő fedezetet nyújtott, részben pedig a központi vészhelyzeti alapokból átcsoportosítva teremtették meg a forrásokat. 2021-ben a kormányzat az egészségügyi szigorítások folyamatos feloldását tervezi, ugyanakkor a 2020-ban az átcsoportosítások miatt elmaradt szociális fejlesztések többlet forrásigénye miatt közel 5%-kal nagyobb kiadást terveznek, 178 Mrd SAR (47,5 Mrd USD) összegben.

A 2021-es költségvetésben továbbra is fontos szerepet kap a Vision 2030 szerves részét képező „Lakhatási Program – Housing Program”, amelyhez nagyon kedvező hitelkonstrukciók kapcsolódnak, valamint az „Életminőség Program – Quality of Life Program”, amely a szaúdi állampolgárok életminőségének javítását, a sport, kultúra és közösségi életbe történő aktív bevonását célozza.

A büdzsé sarokszámaiból és annak összetételéből egyértelműen kitűnik, hogy a szaúdi kormány fő célja továbbra is a belföldi gazdaság erőteljes fejlesztése, a pénzügyi stabilitás és a hosszútávú, fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a szaúdi állampolgárok jólétének garantálása. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az ország tőkeigénye (FDI) az óriási léptékű fejlesztéseken és megaprojekteken keresztül folyamatosan és rohamosan növekszik. A privatizáció erősítése, valamint a magántőke intenzív bevonása PPP megoldásokon keresztül az eddig jórészt állami tulajdonú óriásvállalatokba jól mutatja, hogy az állam nem képes és nem is akar többé a korábbi mértékben részt venni a versenyszférában. Ezt támasztja alá, hogy jelentős csökkenést mutatnak a kormányzat tőkebefektetés jellegű kiadásai (CAPEX), ami az elmúlt három évben csaknem a felére csökkent (2018: 188, 2021: 101 Mrd SAR). Ugyanakkor a kiadási oldalon változatlanok a prioritások: oktatás, egészségügy és védelem, jól mutatják a szaúdi kormányzat pragmatikus és már jó ideje meglapozott hosszútávú elképzeléseit.

Szaúd-Arábia 2021. évi költségvetése előretekintő - figyelemmel a felmérhető kockázatokra és kihívásokra - célja a járvány okozta negatív kilengésekből a szaúdi gazdaság helyreállítása és egy még dinamikusabb fejlődési pályára állítása mint azt a számok láttatják.

A Vision 2030 gazdasági reformprogram következetes továbbvitelével, az újabb és újabb beruházási projektekkel nemcsak a szaúdi, hanem sok esetben akár a magyar kis és középvállalkozások előtt is új lehetőségek nyílnak meg a piacra lépéshez.

Készítette: Kiss Dezső, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!
Ausztria gazdasági teljesítménye 2021 első negyedévében – az euró-övezet országaiban tapasztalt negatív átlaggal ellentétben - 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit.