Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A német konjunktúra alakulása, hatásai

2019. augusztus 21.

A müncheni székhelyű ifo gazdaságkutató intézet legfrisseb közvéleménykutatása szerint egyre nagyobb számban alkalmaznak munkaerőt rövidített munkaidőben (Kurzarbeit) a német vállalatok. Az intézet szerint a vállalatok így reagálnak a csökkenő megrendelésállományra. A kieső bevételekre reagálva a költségcsökkentések leggyorsabb és legegyszerűbb módja, ha a munkaidőt vágják vissza munkaadók, így megmarad a szakember gárda, de egyben a költségek is csökkenek. „A konjunktúra visszaesése kihat a munkaerőpiacra is” – erősíti meg ennek kapcsán Timo Wollmershäuser, az ifo intézet konjunktúrakutatási vezetője. Különösen 8 terület érintett, ezek közül a legfontosabbak a járműipar (hajó, mozdony, és légiipar, de a autóipar nem tartozik ide), a textilipar, bőripar, fémfeldolgozás, és gépipar. A termelő iparon kívül a rövidített munkaidő jelentősége elhanyagolható.

„A következő hónapokra vonatkozóan a rövidített munkaidőben foglalkoztató vállalatok aránya már elérheti a 8,5 %-ot” – nyilatkozta Wollmershäuser. A felmérések szerint a Németország számára legfontosabb iparágak lesznek erősebben érintettek, úgy mint az autóipar, vegyipar, gépipar. Áprilisban 44.000 rövidített munkaidejű munkavállaló dolgozott Németországban, ami a 0,1 %-a a bejelentett munkavállalóknak. Amennyiben a megkérdezett vállalatok előrejelzései beválnak, őszre már 100.000 rövidített munkaidejű foglalkoztatott lesz. Ez a szám azonban messze elmarad a 2008-as válságot követő 1,4 millió főtől. „Sokáig uralkodott az a nézet, hogy a német munkaerőpiacnak semmi sem árthat, azonban a rózsás idők elmúltak” – nyilatkozta ennek kapcsán Wollmershäuser.

Claus Michelsen, a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője azonban tiltakozik a német gazdaság túlzottan negatív megítélésé ellen. „A foglalkoztatási csodának még nincs vége Németországban. Ugyan a konjunktúra szárnyalása befejeződött, de ez mégsem jelenti azt, hogy tömeges munkanélküliség fenyeget.”

Holger Schäfer, a Német Gazdaság Intézetének (IW) vezető közgazdászának hasonló a véleménye „Ügyelnünk kell, hogy a gazdasági válságot nehogy megigézzük! Bár, gyengébben, de a foglalkoztatottság még mindig emelkedik. A turbolenciák ellenére nem kell a 2008-as válság utáni helyzettel számolni, a szolgáltató szektor egyenesen virágzik.” – teszi hozzá.

A FERI befektetési tanácsadó vállalat gazdaságkutató részlegének friss jelentése arra mutat rá, hogy a német és az európai gazdaság nagyon várt felívelése tavasszal nem következett be, és a nyárra sem valószínűsíthető. A német ipar termelése a 2018 év végi szinthez képest 1 %-kal alacsonyabb, míg minden más nagyobb euró térségi ország mutatója meghaladja az évvégit. A megrendelésállományt tekintve még nagyobb a különbség, míg az euró térség nagyobb országai átlagban 0,2 %-os növekedést könyveltek el, addig Németországban 5 %-os a visszaesés – áll a jelentésben.

Németország már 2017-ben elvesztette konjunkturális vezető szerepét ez euro térségben, mert alacsonyabb volt az összgazdaság növekedési dinamikája, mint az euró térségé összesen, ez igaz az ipari termelésre is. Mindez annak köszönhető, hogy 2010 óta egy struktúraváltás figyelhető meg Németországban. Míg 2010-ben az ipari termékekből származó bevételek 47 %-át német ipari termékek tették ki, addig ez az arány 2018-ra csupán 40 %-ra zsugorodott. A legjelentősebb mértékben a kelet- európai országok tudták javítani részarányukat az ipari termékek értékesítésében (2,5 %), az USA 1, Kína 1,5%-kal. Lényeges továbbá, hogy pont azokban a szegmensekben tudta a külföld erősíteni piaci részarányát, ahol Németország tradicionálisan erős exportőr, mint az autóipar, gépipar, vegyipar.

Ez a változás akkor jelent igazán problémát, ha az a nemzetközi versenyképesség elvesztését jelenti. Arra, hogy Németország versenyképessége legalább részben csökkent az is utal, hogy a fajlagos munkaerőköltségek az elmúlt 10 évben 27 %-kal nőttek, míg az euró térségben a növekedés csak 7 % volt. Ezzel Németország a 2000 és 2008 között megszerzett előnyét a fajlagos munkaerőköltségek terén elvesztette az euro térség országaival szemben. Axel D. Angermann a FERI vezető elemzője ezért felhívja a figyelmet, hogy a német iparnak új erőfeszítésekre van szüksége, hogy meg tudja őrizni versenypozícióját a globális és európai piacokon.

Készítette: Komma Krisztián, KGA

 

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az MKIK a Brit Nagykövetséggel közösen 2019. szeptember 26-án „Fókuszban a BREXIT” című rendezvényt szervez a Brit Rezidencián.
Az MKIK és a BOKIK magyar-német üzleti és beszállítói fórumot szervez 2019. szeptember 24-én, 14.00 órától Miskolcon