Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az mkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Nagykoalíciós megállapodás a beszállítói láncról szóló törvényről

2021. február 19.

Magyarország Nagykövetsége Berlin

Hónapokig tartó vita után a nagykoalíció megállapodott a beszállítói láncokról szóló törvénytervezetben. Gerd Müller fejlesztési miniszter (CSU) és Hubertus Heil munkaügyi miniszter (SPD) már régóta szorgalmazták a német vállalatok felelősségének szabályozását a beszállítói láncaikban történő emberi jogi és munkajogi visszaélésekért és jogsértésekért. Peter Altmaier szövetségi gazdasági minisztert (CDU) a vállalati szféra erős nyomás alá helyezte a német piaci érdekek megóvása érdekében, attól tartva, hogy egy ambíciózus törvény versenyhátrányt okoz a hazai vállalatoknak. A beszállítói láncról szóló törvény arra kötelezi a német nagyvállalatokat, hogy biztosítsák, hogy külföldi beszállítóik betartják az emberi jogokat és a környezetvédelmi normákat. A törvény kiemelt célja a gyerekmunka megakadályozása és a „nyersanyag bárók” ellehetetlenítése, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele.

A GroKo még 2016-ban fogadta el a Nemzeti Akcióterv 2016-2020 (NAP) programot az ENSZ gazdasági és emberijogi ajánlásainak átültetésére. A megállapodás értelmében amennyiben  a nagyvállalatok fele nem dönt úgy önkéntesen, hogy a beszállítói láncokat a NAP-ban meghatározottak szerint szabályozza, akkor a koalíció törvény által rendelkezik a betartatásról. A vállalatok hajlandóságát megkérdezés útján térképezték fel, és a megkérdezettek alig 20 %-a nyilatkozott úgy, hogy a NAP-ban megfogalmazott elvárásokat teljesíti.

Több mint 60 neves vállalat viszont szorgalmazta a beszállítói láncról szóló törvényt - köztük a Tchibo, Rewe, Nestlé és a Ritter Sport. Azok a vállalatok, amelyek már betartják a szabályokat, versenyhátrányt szenvednek, ha más vállalatoknak nem kell alávetni magukat semmilyen szabálynak.

A németországi és külföldi gyáraikban a német vállalatoknak garantálniuk kell az emberi jogokat, például a szakszervezeti képviseletet, a megfelelő béreket, a teljes körű munkavédelmet és az ENSZ munkajogi szervezetének ajánlásait.

Egy adott vállalat nem felelős automatikusan, ha jogsértés történik  a beszállítói lánc bármely pontján. A törvény elsősorban a közvetlen beszállítókra vonatkozik, és a hangsúly inkább azon van, hogy a vállalatoknak képeseknek kell lenniük annak bizonyítására, hogy megfelelő ellenőrzési folyamatokat hoztak létre a kockázatok azonosítása és kezelése érdekében, illetve, hogy fellépnek az emberi jogok és a környezetvédelmi előírások megsértése ellen. Bírság vethető ki, amennyiben bizonyítható, hogy a német vállalat tudott a jogsértésekről, és nem tett semmilyen lépést. Ezek a vállalatok három évre kitilthatóak a nyilvános pályázatokból. A Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal feladata az új átvilágítási szabályok betartatása és ellenőrzése.

A törvényt 2023. január 1-jétől vonatkozik a több mint háromezer főt foglalkoztató – 2024-től pedig a több mint 1000 főt foglalkoztató cégekre. Első körben tehát körülbelül 600, második körben megközelítőleg 2900 vállalatot érint a törvény. A középvállalkozások teljes köre kiesik a szabályozás hatálya alól.

Hubertus Heil (SPD) szövetségi munkaügyi miniszter történelmi áttörésnek nevezte a megállapodást.

„A tervezett törvény az eddigi legerősebb lesz Európában. Sok ember számára több jogot biztosít. A modern rabszolgaság már nem lehet üzleti modell. Sok vállalat számára már magától értetődő a beszállítói láncok összehangolása a társadalmi és ökológiai normákkal. Az önkéntesség azonban önmagában nem elég” – nyilatkozta a munkaügyi miniszter.

Gerd Müller fejlesztési miniszter (CSU) hangsúlyozta: „Németország erőteljes jelzést küld a törvénnyel a tisztességes globalizáció érdekében. Mindenkinek joga van a méltóságteljes élethez, és ez vonatkozik a fejlődő országok gyermekeire és családjaira is. Ez egy fontos lépés, amelyet mások is követni fognak, jelzés Európának, a gazdaságnak és az összes fogyasztónak.”

Peter Altmaier szövetségi gazdasági minisztert (CDU), aki hosszú ideig nyilvánosan ellenezte a törvénytervezetet, sikernek tartja, hogy a megállapodás értelmében nem szigorítják a vállalatok felelsőségét olyan mértékben, ahogy azt a másik két miniszter eredetileg szándékozta. Altmaier hangsúlyozta, hogy a közepes méretű vállalatok nem tartoznak a törvény hatálya alá. Mivel a rendelet csak 2023-ban lép hatályba, a nagyvállalatoknak is lesz idejük a koronavírus okozta nehézségek kezelésére koncentrálni.

„Sajnálatos, hogy a szövetségi kormány egyedül, nemzeti szinten jár el, ahelyett, hogy az Európai Unióval együttműködne az emberi jogok hatékony védelméért a beszállítói láncokban” - mondta az FDP parlamenti csoportjának alelnöke, Michael Theurer.

„A felelősség konkrét szabályozása nélkül a hatékony emberi jogi védelem a nemzetközi beszállítói láncokban továbbra is csak kegyes kívánság” - nyilatkozta a Zöldek frakciója.

A CDU Gazdasági Tanácsa a tervezett jogszabály törvényalkotási folyamatának leállítása mellett érvel, mivel szerinte az csak a javaslatot beterjesztő SPD ideológiájának felel meg.

A közgazdászok szkepticizmussal tekintenek a három miniszter tervére.

„Ha a vállalatoknak minden a beszállítói láncban szereplő viszonyt figyelemmel kell kísérniük, az drága és kockázatokat jelent. Ezután a német vállalatok majd csökkentik beszállítóik számát, ami a válsághelyzetekben kiszolgáltatottabbá teszi őket. Az afrikai szegény országok beszállítói számára még nehezebb lesz bekerülni egy német beszállítói láncba, ezáltal a törvény rontja a szegény országokban élők helyzetét” - figyelmeztetett Gabriel Felbermayr, a Kiel Világgazdasági Kutatóintézet elnöke.

Hildegard Müller, a Német Járműipari Szövetség (VDA) elnöke hangsúlyozta az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát a beszállítói láncokban, de egy egységes európai szabályozás szükségessége mellett állt ki.

„A beszállítói láncról szóló törvény számos vállalatot komoly kihívás elé állít” - véli a Német Ipari Szövetség (BDI).

Az agrárium szereplői hevesen bírálták a kormány döntését. A mezőgazdasági szövetkezeteket tömörítő Német Raiffeisen Szövetség (DRV) arra szólította fel a döntéshozókat, hogy KKV-kat mentesítsék az aránytalan felelősségi kockázatoktól, hiszen Németországban már most is magasak a társadalmi és környezeti előírások, amelyekkel a tagjaik tisztában vannak és maradéktalanul be is tartják azokat. A DRV a törvény kialakításakor reális követelményrendszert és a lehető legalacsonyabb bürokráciát várja el, az eddig már meglevő magas standardokat pedig el akarja ismertetni.

A tárgyban szintén erősen érintett Német Édesipari Szövetség (BDSI) attól tart, hogy az EU-n belül az egyes tagországok eltérő szabályozásai miatt a német gyártók versenyhátrányba kerülnek majd, így a szervezet egységes uniós szabályozást követel. Ezt azzal is alátámasztja, hogy a nyersanyagokat exportáló harmadik országokra csak közös fellépéssel lehet nyomást kifejteni; hibás lenne a cégektől elvárni ezt, miközben a politika sem tudta eddig megoldani ezt a kihívást.

Készítette: Varga Renáta, KGA

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.
Az alábbiakban található az aktuális online külgazdasági rendezvényeink listája. Várjuk a külpiacok iránt érdeklődő vállalkozások  jelentkezését!
2020. szeptember 1-től a külföldről hazatérő magyarokra, az ingázókra és az üzleti célú utazókra is új szabályok érvényesek, külföldi állampolgárok pedig csak kivételes esetekben léphetnek Magyarország területére.